Belvárosi foghíjak üres falait hazánkban is többször felhasználták már különféle művészeti alkotások számára. A  „nefelejcs” projekt keretében egy VIII. kerületi, Kisfaludy utcai telek két tűzfalára a Merge Invisible alkotócsoport tagjai - Orosz Richárd és Türkoglu Füsun Ipek - a korábban ott állt ház metszetét és lakóik elképzelt életét felvázolva állítottak emléket a múltnak  és a hiánynak.

Október 20-án adták át a VELUX Model Home 2020 kísérleti programjának hatodik, utolsó épületét Franciaországban. A Nomade Architectes iroda tervezte, Maison Air et Lumière elnevezésű aktívház moduláris építészeti koncepció alapján épült, amely különböző helyszíni adottságokhoz és funkcionális igényekhez igazítható, minden esetben biztosítva a természetes szellőzés és a napfény előnyeinek legteljesebb kihasználását.

Képzeljen el egy falut, ahol a lakóházak tudatosak. Ahol az épületeket úgy alakították ki, hogy azok minden egyes eleme a fenntarthatóságot és az energiahatékonyságot szolgálja. Legutóbb az Egyesült Államokban épült fel egy ökofalu, az október elején lezárult Solar Decathlon innovációs rendezvény keretében, melyet a Schneider Electric az energiamenedzsment területéről egyedüliként támogatott.

Sajátos helyzet, hogy egy olyan, több generáció számára meghatározó jelentőségű építész kiállításáról beszélgetünk, akinek megépült munkái alig léteznek - két olyan tervezővel, akik ezt a képregényekben, írásokban, rajzokban és makettekben létező életművet próbálják meg térbe átültetni. Szemerey Samu a kiállítás tervezőivel készített interjút - Philippe Rizzotti építésszel és Gonzague Lacombe arculattervezővel [VIDEÓ]

Tetőtéri ablakok esetében ma már a külső edzett üvegréteg „alapfelszereltség”, amely ellenáll akár a legerősebb jégesőnek is, vagy biztonsági besorolása alapján még az illetéktelen behatolást is képes megakadályozni (bár a tetőtéri ablakokon keresztül történő betöréseknek elenyésző a száma).

Az installáció koncepciójának alapja a Kéménysorról való megemlékezés: a kémények 4 méter sugarú kerületét idézik meg a vászon és a padló ívei, 80 méteres magasságát pedig az egymásba vetített, hosszúkás kiállítóterek összege adja ki virtuálisan – legyen az most már bárhol, akár a világhálón, akár Budapesten, vagy éppen ózd_on…

"A homlokzatokon meghatározó a mai technológiát képviselő légies, fehér kerámia-bevonatos üveg. A kaptár belső felületén [...] Zsolnay kerámia burkolat készül, [...] utalva a hely történeti sajátosságaira. A kettős anyaghasználatnak jelentése van. Egy ilyen tudásközpont minden eszközzel, így az építészet nyelvén is kommunikál tágabb-szűkebb környezetével; egyszerre kapcsolódik a globális és a helyi építészeti kultúrához. Fontos ezért, hogy az építészeti műnek többféle olvasata legyen: egyszerre legyen helyi és nemzetközi, hagyományra utaló és divatos, történelmi kötődésű és mai, de mindenekelőtt önazonos." - Balázs Mihály

A cigány kultúra hazánk egyik legvitatottabb szociális kérdéskörébe tartozik évszázadok óta. Az országunk történelmét mintegy 500 éve kísérő népcsoport életmódjának, kultúrájának bemutatása mérföldkő lehet a különböző nemzetiségek egymáshoz való közeledésében – ezt a célt szolgálhatja az idősebb és ifjabb Kistelegdi István által tervezett „Miért ütsz meg, ha nem is ismersz?” mottójú létesítmény. Funkcióján túl az együttes külön érdekessége, hogy az energiahatékonyság és a bionika elvei alapján épül majd fel.

Apa és fia, dr. Kistelegdi István DLA és ifj. dr. Kistelegdi István DLA pluszenergiás  üzem terveit készítette el Komlóra, az Energiadesign^© koncepció szellemében. A hosszú koncipiálási folyamat főbb állomásait a felmerülő alternatívák folyamatos egybevetése, a passzív klímakoncepció elemeinek kidolgozása, az életciklus-analízis elvégzése, a helyi megújuló energiaforrások felkutatása, valamint a teljes tervezési projekt utólagos vizsgálata, a döntések hitelesítése jelentette. A fontos energetikai mérföldkőnek szánt ipari üzem külső-belső megjelenésében a holisztikus, környezettudatos megközelítést tükrözi.

Zsuffa Kálmán római katolikus templomtervében egy komplex szakrális központ koncepcióját vázolja fel, amelyben központi szerepet kapnak a jelképek, különösen a keresztút, a Kálvária építészeti megjelenítése. Az épület tömege a földből kiemelkedő kereszt formáját mutatja, amely negatív „lenyomatával” együtt egy egységet, kettős keresztet alkot.