Pest – a hasonlóság alapján – eljátszotta már Buenos Aires-t, Berlint, vagy Párizst. Az Evita, a Don Juan és a többi itt forgatott film nem Budapestről szólt, csak díszletként használták, összekeverve más helyek képeivel, ami más kontextusba helyezte a helytől elszakított képeket, a város kollázs-jellegét erősítve. Hogy a magyar (kortárs) filmekben milyen szerepet játszott a város eddig, Palotai János írásából tudhatjuk meg.

Luxus üzleteket magába foglaló kereskedelmi, gasztronómiai és szórakoztató központtá alakult a Vörösmarty téren álló, egykor az értéktőzsdét is befogadó, közel száz éves banképület, amelyet Alpár Ignác kalapjának is neveznek. A patinás épület történetébe és az átalakítás felettébb izgalmas részleteibe Szabó Balázs statikus mérnök avat be.

Nincs szükség drága építőanyagra, alacsony a fenntartási költség, nem szakítunk ki újabb területet a természetből, biztonságot, meghittséget sugall, páratlan panorámát biztosít, mi az? Barlanglakás, melynek kialakításához nem kell sok – csak a felesleget elhordani. Az ősi előképekről és a ma újra terjedőben lévő divatról Batár Attila írásából tudhatunk meg többet, mely a Vila Vicosában tartott nemzetközi konferencián hangzott el.

Diskurzus sok van, konferenciák hosszú sorát szervezzük, sok okosságot írunk és gondolunk, de a hétköznapokban keveset teszünk, mert azt gondoljuk, hogy keveset tehetünk. Ezt a tehetetlenség-küszöböt lépte át egy különleges, mintaértékű általános iskolásoknak szervezett program, amely azért az, mert egy urbanista-építész, történetesen Budapest korábbi megbízott főépítésze állt az élére, és olyan tudást vitt bele, amely új perspektívát nyit gyermekeink helyhez kötődő identitásának, építészethez, városhoz, életmódhoz és nem utolsósorban közösséghez való viszonyának alakításában. Beleznay Éva programja mint minta tulajdonképpen akadályok nélkül nőhetne építészek, főépítészek, urbanisták és általános iskolai tanárok közös, akár országos mozgalmává is.

Új fókusztémánkhoz kölcsönvettük Cságoly Ferenc írásának címét, s nem csak azért, mert köz-helyessége ellenére is jó cím. A debreceni konferencián elhangzott előadás köntörfalazás nélküli, logikusan felépített, világos és tiszta beszéd, hogy egy túlbonyolított környezetben érteni és eligazodni segítsen - véletlenül vagy sem, de éppen 2011. november havának utolsó piszkos-szmogos, ködös hétvégéjére időzítve.

Egy évvel ezelőtt a korábban némi függetlenséget és ezáltal szakmaiságot is képviselni tudó, műemlékek felújítását tervező és azok kivitelezését felügyelő, hatósági jogkörrel is rendelkező építészek a kulturális örökségvédelem védőernyője alól kiebrudalva a mindenkori politikai hatalom közvetlen utasításait végrehajtó közigazgatási rendszer részévé váltak. Hivatalnokok és politikusok felülről szabadon áramló utasításos rendszerében a tisztán szakmai szempontok érvényesítése szinte lehetetlen. Egy szervezeti egység látszólag ártatlan áthelyezése olyan drámai helyzetet teremtett, amelyben Pazár Béla építész szerint különös jelentősége van annak, ha a tájról, építészetről, avantgárdról és tradícióról – újra és újra - elgondolkodunk.

A válaszok különfélék lehetnek: sokat, keveset vagy nem tudom. A Kiscelli Múzeum aktuális kiállítása, a Korszerű lakás, 1960 - az óbudai kísérlet az 1959-61 között épült Óbudai Kísérleti Lakótelepből kiindulva korabeli dokumentumok, bútorok, fotók és rövidfilmek segítségével mutatja be a háború utáni lakáshiányra adott válaszokat, a konyha- és lakásbútor típustervezés állomásait.

Hogyan érzékelik a látássérültek az építészeti teret, milyen módon szerzik róla a tapasztalataikat és milyen képek alakulnak ki bennük? Batár Attila tanulmányában ezt a témát járja körül Gombás Judit látássérült tanárral való levelezése alapján, kitérve a tér általános meghatározásának nehézségei mellett a tér és a hiány érzékelésének sajátosságaira is.

Lehetne máshogy is? Lehetne – például ahogyan a Garda-tónál történtek a fejlesztések. Tizenöt évvel ezelőtt az észak-olasz tó hasonló problémákkal küzdött, mint ma a Balaton, a jó stratégiának, összefogásnak köszönhetően napjainkban mégis prosperál ott az idegenforgalom. Mi lenne a megoldás? Erre Marthi Zsuzsa írása keresi a választ.

Most, hogy végre van ez a válság - ami az építőipart sújtja a legnagyobb mértékben - most végre nem kell a futó projekteket hajtani, nem kell munkába temetkezni, nem kell az építkezésekre kijárogatni, nem kell a határidőkkel foglalkozni, nem kell a szoftvereladásokkal, üzletfejlesztéssel foglalkozni

A Xella Magyarország Kft. 2007 óta 44 alkalommal, 20 különböző településen tartott kreditpontos konferenciát a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara tagjai számára. A konferencia témájának középpontjába mindig az aktuális, az építőipart érintő változásokat állítottuk.

 A tizenkilenc tagországban a résztvevők félévente, felváltva rendeznek konferenciát, ahol az EUROCONSTRUCT közzéteszi rövidtávú prognózisait az európai építési piac alakulásáról. A 2011. június 16-17-én Helsinkiben megtartott eseményről, de ezen túlmenően a Finnországban nyert tapasztalatairól, a változó finn építészetről Gáspár Anna, a Buildecon képviselője számol be részletesen.

Az Energy University^TM ingyenes szakmai képzést nyújt az energiamenedzsment iránt érdeklődők széles körének.