Egy kis fürdőtörténet sok érdekességgel - a Királyfürdő előterében nyílt kiállítást Dr. Csapó Katalin nyitotta meg ezzel a remek összefoglalóval. A megnyitón a Királyfürdő igazgatója, Szőke László említette, hogy másfél milliárd kellene a Király felújításához, hogy mind a négy csodás budapesti törökfürdőnk renben legyen. Jó ügyról van szó, ez az alábbi fürdőtörténeti dolgozatból még inkább kiderül.

Warga László (a BME Urbanisztikai tanszék alapítója) kitalálta, Klebelsberg Kúnó jóváhagyta (bár előtte még ugyancsak be akarta építtetni), Mőcsényi Mihály pedig – jóval később – megcsinálta. Ma Klebelsberg szobra nézi a végeredményt. Mi az? Hát az újbudai Feneketlen-tó és környezete. Az időutazás Mőcsényi professzorral folyatódik.

Egy letűnt világban a tanársegédnek minimum három európai nyelvet kellett elsajátítania és hat év külföldi tapasztalatot kellett szereznie (beleértve a kivitelezési gyakorlati munkát is), valamint doktorálnia ahhoz, hogy érdemes legyen a tanári rangra, egyben országának hasznára váljon. A kilencedik ikszen túl is dinamikus Mőcsényi Mihály professzor elbeszélésében keveredik a szakmatörténet, a kétarcú Svájcról szőtt úti élmény, a történelem és a személyes sors. Történet egy korszakból, amikor még kettő forint hetven fillér volt a svájci frank.

Hogy mi köze van a tájépítészet professzorának a villányi bor reneszánszához, a hagyományos tájhasználat újraélesztéséhez? Mőcsényi Mihály most induló, ezidáig sehol nem publikált, önéletrajzi indíttatású szakmatörténeti esszésorozatának kezdő darabjából ez most mindenki számára kiderülhet.

A komáromi Öreg- és Újvár felújítására ugyan minden évben csurran-cseppen az állami- és önkormányzati költségvetésből, ám nagyobb léptékű megújulást a befektetők megjelenése hozhat. Kovács Olivér írása.

Bontani vagy megtartani? Építészek, ingatlanfejlesztők és műemlékvédelmi szakemberek közötti egyeztetések örök kérdése, mennyit és hogyan kell, illetve lehet megtartani, átalakítani, vagy éppen bontani egy védett épület helyreállítása során. Minden épület - ahogyan az állapota és a története is - egyedi, ezért a tervezett beavatkozásoknál más és más szempontok kerülhetnek előtérbe. Garai Péter egy kis emlékezet-frissítő válogatása a közelmúltban bemutatott felújításokból.

Kvízzel bővült a műemlékem.hu Határeset-programja: bárki próbát tehet, hogy mennyit tud a Kárpát-medencei épített örökség történetéről, sorsáról.

A 2006-ban egy szlovák katonai repülőgép tragédiájáról ismert Hejce volt püspöki kastélya nem tartozik az ismert műemlékek közé, története viszont igen érdekes és egyedi. Hornyák Máté János írásában bemutatja, hogy hogyan őrizhette meg értékeit a II. világháború utáni évtizedekben - egyházi vezetők és szerzetes nővérek internáló helyeként.

A CEP Expo kísérőrendezvényeként konferenciát tartottak az energiahatékony műemlékfelújításról. Török Tamás beszámolója az üres lakberendezési áruházból.

A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) Borsod-Abaúj- Zemplén megyei kirándulása után ellátogatott néhány Tisza-menti településre, ahol ismét rejtett építészeti értékekre bukkant. Érintették Tiszaug, Tiszakürt és Tiszasas községeket, amelyek közül Tiszakürt volt a kiemelt célpont. Kecskeméti Norbert írása és a bőséges képanyag az olvasókat ebbe a Tisza melletti faluba kalauzolja el, bemutatva e különleges klímájú környezet gazdag épített és természeti örökségét.

November 30-ig meghosszabbították a feltárást, azután dönt csak a győri városvezetés arról, hogy mit szeretnének: reneszánsz erődöt, vagy mélygarázst. A műemlékem.hu magazin riportja.

A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található falvak népi építészetét tanulmányozta a Szerteszét Értékvédelmi Program (SZÉP) keretében. Az út során olyan településekre bukkantak, ahol nem csupán a táj pótolhatatlan szépsége, hanem a fennmaradt parasztházak nagy száma, autentikus állapota is figyelmet érdemelt. Az elfogyó, elszegényedő falvak sorsába Kecskeméti Norbert írása ad rövid betekintést.

Valószínűleg a honfoglaló magyarokkal szövetséges Arnulf keleti frank király és császár palotaépületének maradványaira bukkantak a régészek Zalaváron. A Kárpát-medencében páratlan épület teljes feltárására csak jövőre kerülhet sor – írja a műemlékem.hu magazin.