RÓKUS MEGMŰVELÉSE
(jelen szöveg az eredményhirdetést követő szimpóziumon, 2012. január 20-án Szegeden angol nyelven elhangzott előadás magyar nyelvű írott változata)

Köszönjük a meghívást és a lehetőséget, hogy elmondhassuk gondolatainkat és bemutathassuk a tervünket. Prezentációnkat bemutatkozással kezdjük, hogy ezen keresztül mondjuk el, miért is vállalkoztunk arra, hogy részt vegyünk ezen a tervpályázaton, olyan messze az otthonunktól.

 

1. A CSAPAT

A csapat három tagja Anglia három különböző részéről érkezett. Laura Bradley az Isle of Wight-ról, Isabella Percy Londonból, míg Sarah Robinson Birmingham mellől. Mindhárman a bath-i egyetemen tanultunk, és Sarah Oxfordban is folytatott tanulmányokat. Mindannyian építész végzettséggel rendelkezünk, jelenleg Londonban élünk és dolgozunk.

2. MIÉRT SZEGED?

Vagyis miért döntöttünk úgy, hogy a szegedi pályázaton veszünk részt? Több okból is a szegedi helyszín mellett döntöttünk:

A helyszín vizuális dominanciája a városban a korábbi erőmű hanyatlóban lévő infrastruktúrája révén lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az ikonikus és szimbolikus struktúrák az átalakításuk után egy új városkép elemeivé váljanak, és így egy nagyobb terület megújításának a katalizátorai legyenek.

A helyszín elhelyezkedése a város peremén, az ipari és a lakóterületek találkozásánál, illetve a meglévő tömegközlekedési kapcsolatok minősége a városközpont irányában nagy lehetőségeket rejt.

De vonzottak minket a város adottságai is. Gazdag történelme, a kulturális programok sokszínűsége, a jó nevű oktatási létesítmények és a meglévő városi szövet minősége. Az a vágy, hogy egy új alközpont jöjjön létre Rókusban, egy izgalmas kérdést vetett fel: Hogyan lehet a fenti adottságokat megőrizni miközben a város tovább terjeszkedik?

A város vonzó volt számunkra, hiszen Bath-szal mint egyetemvárossal több hasonlóságot is felfedeztünk, és jelenleg is részt veszünk hasonló londoni rendezési tervek és városmegújítási projektek elkészítésében, melyek szerepet játszanak a város egyes területeinek megújításában. Izgatott minket a felvetés, hogy ezt a tudásunkat hogyan tudjuk más európai helyszínen alkalmazni. Külső szemlélőként reméltük, hogy egy új megközelítést tudunk a helyszínre hozni, miközben lehetőségünk adódik, hogy ismereteket gyűjtsünk Szeged és Magyarország kultúrájáról és építési szokásairól is.

 

A RÓKUS NEGYED

3. TÖRTÉNETI FEJLŐDÉS / TERMÉSZETES SZÖVET

Az európai szinten is egyre aktuálisabb tematika, a városi és természeti szövetek összekötése különös értelmezést nyer Szegeden, hiszen Rókus városrész történetileg meghatározott, városszéli helyzetében eredendően megjelentek mind az urbánus, mind a mezőgazdasági funkciók. Forrásaink szerint a területen korábban jelentős számban voltak éttermek, vendéglátóhelyek. A városrész peremén juhot és disznót tartottak, és kacsák lakták be a mocsaras területeket. Rókus fontos szerepet játszott Szeged ellátásában, vagyis ez volt a város egyik lakott, de mégis termékeny része.

A javaslatunk úgy tekint a terület történetére, mint a városszéli és mezőgazdasági területek keverékére, és azt a kérdést teszi fel, hogy újraéleszthető-e a város és a természet egysége úgy, hogy ennek révén a terület egy teljesen új identitást kapjon? Létrehozható-e a MEGMŰVELT BARNAMEZŐ?

4. TEREK ÉS KAPCSOLATOK

A helyszín a város nagy népességgel rendelkező városrészében található, de mégis új kapcsolatokat igényel, melyek segítségével a terület a környező városszövetbe integrálható. A terület mai állapota – nincs funkciója, térben lehatárolt és talaja szennyezett – egy üres területet hozott létre a helyiek mentális térképén. A javaslatunk arra törekszik, hogy betöltse ezt az űrt oly módon, hogy kapcsolatokat hoz létre több léptékben is, mind fizikálisan mind virtuálisan. A területen a nyitott terek elvesztették a korábban meglévő sokszínűségüket és a városrész nagy hiányt szenved jó minőségű zöldfelületekben, annak ellenére, hogy több közhasználatú zöldfelület is található a környező lakótelepeken. Javaslatunk arra törekszik, hogy javítsa ezeknek a területeknek a kihasználtságát új funkciók integrálásával és használatuk elősegítésével.

VÁROSI MAG

A terület a régi városmag, a lakótelepek és a régi ipartelepek találkozási pontjánál fekszik, ami felveti azt hogy, hogyan tudja a beavatkozás a városi és városszéli területek épített, kulturális és természeti adottságait úgy összeszervezni, hogy az értéket teremtsen. Mindeközben a terület önmagában is képes lehet arra, hogy újraértékelje a hagyományos szegedi városi tömböt, az épített külsővel és “lágy” belsővel.

 

5. MEGMŰVELÉSI STRATÉGIA

A megművelési stratégia a biodiverzitás újjáélesztésével alapvetően a terület történeti értékeit hasznosítja. Ez a megközelítés nem kizárólagosan a biodiverzitás előnyeire épít, hanem megmutatja azt is, hogyan lehet a természet értékeit a városi szövetben felhasználni. Ez nem egy zöld megújulási stratégia, hanem a beépítési terv térbeli szervezésének alapelveit határozza meg, és több olyan új funkciót is behoz a területre, melyek új területhasználati módokat generálnak. Így a zöldfelületekre, a kiültetésekre nagy feladat hárul, oktatási tevékenységként, tájékozódást segítő térbeli elemként és vízelvezető rendszerként is működnek. Reméljük, hogy ez a megművelési stratégia a telek határain túl is érezteti majd a hatását, akár a Rókus legfontosabb útvonalait övező területek hasznosításával, hiszen a környék zöldfelületein megtermelt áruk értékesítésére lehetőséget biztosít a tervezett piac és közösségi bolt vagy éppen a közösség által üzemeltetett kávézó. Ebben az értelemben a parcellák elhelyezése és a piac beindítása kulcsfontosságú stratégiai lépés a közösségi részvétel generálásában a városrészen belül.

6. BEÉPÍTÉSI TERV

A beépítési terv lehetővé teszi a terület intenzitásának növelését, amint az a tervpályázati kiírásban szerepelt. A terület beépítési sűrűsége nő, létrejön a funkciók összetettsége, és jelentős mennyiségű új, minőségi közterület alakul ki. A terület gazdagítása során megjelennek a környék egykori funkciói: mezőgazdasági területek pereme, vendéglátóhelyek, éttermek területe. A beépítési terv tömbstruktúrája a terület közvetlen környezetének hatására jön létre: megidéződnek a kisebb, tradicionális városi tömbök és a nagyobb ipari egységek is. A kisebb tömböket sorházak és többszintes lakásegységek alkotják, a nagyobb tömbökben a földszintet kereskedelmi funkciók töltik meg, míg az emeleten rugalmasan alakítható lakó- és irodaegységek találhatók. A Rókus Megművelése stratégia részeként minden kisebb tömb és a hozzá tartozó közterület egy kertet, parcellákat vagy mezőt alkot, ami különböző megművelési módok alkalmazására ad lehetőséget.

A beépítési terv több szinten is lehetővé teszi az ütemezett megvalósítást:

• A beépítési terv szintjén: az egyes tömbök önállóan is megvalósíthatók.
• A lakóegységek alakítható és változtatható összetétele az időben változó gazdasági igények kielégítésére is lehetőséget ad .
• Az átmeneti/köztes területhasználatok (meglévő épületek használata, konyhakertek, helyi iskolák és közösségek parcellái vagy éppen faiskola létesítése) lehetővé teszik a területnek a beruházás üteméhez illeszkedő, folyamatos áthangolását.

7. A JAVASLAT

A beépítési terv alapelemei a következők:

• Egy városi tömb, mely a földszinti üzleteket és a parkolók nagy részét is magába foglalja, tetején kis konyhakertekkel. Ennek a tömbnek lesz a része a sarki adminisztrációs épület, melybe a közösség által üzemeltetett kávézó kerül.
• Egy gyümölcsös, mely összeköti a főutat a terület középpontjával
• Városi tömbök városi sorházakkal, belső udvarukon kiskertekkel
• Park és a kerékpártároló
• Piactér a kéménnyel
• Szabadtéri előadótér
• Megmaradó ipari csarnok: üvegház, előadóterem és kávézó

 

8-9. KONYHAKERTEK ÉS PARCELLÁK

A beépítési tervben két különböző épülettípusra adunk javaslatot, melyekhez tartoznak mezőgazdaságilag is hasznosítható területek: a pakolólemez tetején konyhakerteket, míg a városi sorházaknál kisebb parcellákat alakítunk ki.

10. VÁLTOZTATHATÓ LAKÁSTÍPUSOK

A két meghatározó lakástípus:

• Az „üzletházas” tömbök logikája többfajta lakás kialakítására is lehetőséget ad; az alsóbb szinteken akár nagyobb irodák is elhelyezhetők
• A kisebb városi sorházak szerkezete némileg kötöttebb. Ez többszintes lakások kialakítása mellett szintenként elválasztott, kisebb lakások kialakítására is lehetőséget ad. Azonban mindkét tipológia megenged egy bizonyos mértékű flexibilitást, mely a kulturális vagy piaci igények megváltozására is reagálni tud.

11. A GYÜMÖLCSÖS

A beépítési terv Megművelési Stratégiája nem csak a magánterületeken, hanem a közterületeken is biztosítja mind a helyi lakosokkal mind a látogatókkal való kapcsolatteremtés lehetőségét. A terv több olyan utat is kijelöl a területen keresztül, melyek a kemény peremek felnyitásával, a meghatározó épületek feltárulása révén erősítik a fontosabb épületek beépítési tervben betöltött szerepét. Ilyen például gyümölcsös is, mely a főutat köti össze a piactérrel.

12. RÉGI SZERKEZETEK – ÚJ TEREK

A terület meglévő szerkezeteinek átalakítása demonstrálja a korábbi használati módokat tiszteletben tartó új funkciók elhelyezéséből adódó lehetőségeket. A terv kulturális programja olyan funkciókkal töltik meg a meglévő épületek tereit, melyek Szeged meglévő erősségeire is építenek: előadóművészetek, művészet és oktatás.

 

13. VÍZTORONY

A korábbi hűtővíztároló tartószerkezet helye vízfelületként kerül átértelmezésre egy szabadtéri színpaddal, melyet ülőhelyeket is biztosító, rendezett teraszok vesznek körül.

14. PIAC

A javasolt piac a beépítés közepén található. Ez lehetőséget biztosít új szociális kapcsolatok kialakítására a meglévő lakosság és az új lakók között. Az új piactér, a kéménnyel a középpontjában, az iparcsarnokban kialakított kutatókerttel és a kávézóval létesít vizuális kapcsolatot. A kémény, amellett hogy a terület arculatát meghatározó elemmé válik, az új, biomasszára épülő kapcsolt hő- és energiatermelő rendszer füstelvezetését is biztosítja.

15. IPARI CSARNOK

Szeged oktatási létesítményeire építve az ipari csarnok két részre oszlik: egyik oldalában egy mikro-mezőgazdasági kutatókert, míg a másik oldalában egy előadó kerül kialakításra. Az itt elvégzett kutatások és az itt megtartott előadások akár nemzetközi hírnevet is szerezhetnek a területnek, miközben a helyi közösségnek is biztosítják azt a tudást, melynek segítségével hatékonyan és jó minőségben fenn tudják tartani a zöldfelületeket.

Reményeink szerint a terület fejlesztése lehetőséget biztosít a Megművelési Stratégia telken kívüli elterjesztésére is, hiszen ennek eszközeivel és gyakorlatával részben önfenntartó közösségek alakulhatnak, és olyan zöldfelületek jöhetnek létre, melyek biztosítják a város szövetébe való bekapcsolódás lehetőségét is.