Szent György tér beépítés
Castello Reale, 2011, november 22 - 13:44
Címkék:
Címkék:
https://sites.google.com/site/epiteszetimuzeum/
Kíváncsian várom a véleményeket.
Ide vagy a janos@bondavar.hu e-mail címre.
Account Options
A Szent György tér javasolt beépítése
|
A Szent György tér környéke napjainkban.
Lehetne a lebontott épületek helyén egy építészeti múzeum, bemutatva a Budavári Palota már nem látható homlokzatait.
Az eredetit, a Mária Terézia korabeli állapotot és a későbbi homlokzat változatokat. A Georg Karl Zillack-féle csillagvizsgáló tornyot, ill. az 1830-as évekbeli, reformkori homlokzatot.
A Budavári Palota háború előtti állapotának megfelelő visszaépítése esetén arra is lehetőséget adna a múzeum, hogy a 60-as években Németh István terve alapján készült kupola is bemutatható legyen, bár más helyen.
 
A terület beépítésével a Fehérvári kapunál egy négyzet alakú érkező tér jön létre, két oldalán a Mária Terézia korabeli homlokzatokkal, középen pedig a kupolás épülettel. Ez lehetne pl. a Szent Korona és a Szent Jobb bemutatására szolgáló reprezentatív épület, az egykori Szt. Jobb kápolna utóda.
A kis tér (58 x 58 méter) közepére a pozsonyi (azóta megsemmisült) Fadrusz alkotta Mária Terézia szobor másolata kerülhetne.
A kápolna két oldalán egy-egy kapu nyílna a Szent György tér felé.
A krisztinavárosi oldalon, az Alagút bejárata felé kerülne az 1780-as csillagvizsgálós homlokzat. A torony az Alagút bejárat tengelyébe esne, már messziről kiemelve a Vár ezen fontos pontját.
A Szent György térre a Budavári Palota (D épület) reformkori homlokzata nézne, szemben a Sándor palotával. Ez a homlokzat, a korabeli ízlésnek megfelelően, klasszicizáló barokk, összhangban lenne a Sándor palota klasszicista homlokzatával.
A reformkori homlokzatú épület lehetne pl. az Alkotmánybíróság székhelye.
 A képen jól látható, hogy a kápolna melletti kapukból egy-egy tengely nyílik, a nagytengely az Oroszlános kapuig ill. Távirda kapuig, a kistengely pedig a Hauszmann féle Főbejárat felé.
A tér közepére egy emlékművet gondoltam, amely formájában az utolsó koronázási dombot idézi. A sarkain bronz háromszögekben az Intelmek, a Tripartitum, az 1848-as törvények ill. a mai Alaptörvény bevezető szövege emlékeztetne a magyar alkotmányosságra, a feljárókon a magyar ill. horvát megyék címerei, tetején a magyar címer.
Az így kialakuló reprezentatív terek állami ünnepségek, katonai parádék, őrségváltások színterei lehetnének, jó turisztikai látványosságok.
|
- Castello Reale blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 5532 olvasás
- Küldje el emailben
- Nyomtatható változat
Te jóég hol voltam én az utóbbi időben. Megszületett a royalista győzelem ? Éljenek a Habsburgok ? ( Egy fontos kérésem azért volna, csak Györgyöt ne erőltessük a trónra…)
Viszont hamár újjáépítjük a vérzivatarban odalett örökségünket, miért nem Károly Róbert v. I. Lajos? Bármelyiküket szívesen látnám a trónon, (arról nem beszélve, mekkora nagy szükségünk is lenne rájuk a mai időkben: pénzügyi stabilitás, dugig tömött kincstár, európai nagyhatalmi pozíció, stb.) épített környezetükkel egyetemben.
Zolnai László idevágó kutatásai, feltárásai kíváló támpontul szolgálhatnának.
Lehet, hogy a béna én vagyok, de sehol sem látom a mű alkotójának nevét(?!)mellesleg arra való utalást sem, hogy ki a megbízója, megrendelője ennek a nagyívű tervezgetésnek ?csak nem maga a király?
Jah' és Mária Teréziáról tudható, hogy a kettős vámrendszerrel, a cigányintegrálással és Erdélyt érintő rendeleteivel máig ható hátrányokat alkotott (vitam et sanguinem)Magyarország számára, nosza emeljünk szobormásolatot számára.(?!)
(A tér közepére, miközben mondjuk Mátyás király meg reliefben a hátsóudvarban vadászgat, érdekes értékítélet...)
Én is nyugodtabban aludnék, ha tudhatnám, hogy az inkognitóját fellibbenteni nem akaró szerző ezt önszorgalomból hozta össze és nem mondjuk Kerényi Imre volt a megrendelő képviselője...
Úristen, egy konkurens kupola a Palotanegyedben? Mághozzá 432 méterre a Palota meglévő kupolájától? Oda, ahol soha sem állt, olyan stílusban, amelyben már 110 évvel ezelőtt is idézőjelben építkeztek?
Kérem, cáfolják meg, oktassanak ki, vessék a szememre, hogy rosszul látom. Megkönnyebbülnék, ha igazuk lenne.
Imre!
Te is bedőltél ennek? Hát ez ÉF vicc rovata.
Huszti István
ui. eklektika készül.
Beleakadtam már ebbe a neten valamikor korábban, és akkor is, most is az volt az érzésem hogy egy műkedvelő lokálpatrióta rajzolgat, azt sejtem hogy a mailcím az ő nevét takarhatja. A megfogalmazás ("A tér közepére egy emlékművet gondoltam") is az egyéni próbálkozást; a szigorú, merev tengelyesség, a centralitás kizárólagos vágya a lelkes amatőr mivoltot erősíti (bennem).
Ja...?
Maradjunk a Huszti István-féle vicces változatnál (amit mB ír, ui. kb. ugyanaz). Köszönjük, Erika :-!
nekem ehhez semmi közöm! ember tervez...
... olvasó heherészik.
Valószínűleg lelkes és jó szándékú amatőr munkája, de az ezzel némiképpen párhuzamba állítható székesfehérvári bazilika-keresztmetszet esete illusztrálja, hogy az ilyet akkor sem jó kézlegyintéssel elintézni.
Bizony nem olyan vicces ez a dolog. Azért mert valaki jól tudja kezelni a számítógépe idevonatkozó gombjait, okozhat elemi kárt. Csekély (építészeti,történelmi s egyéb) műveltségű főurak esetleg rákapnak a mutatós agyrémekre trónolás közben. Márpedig ahol hatalom és pénz van, ízlés nincs, abból is kijön valami, ld. Nemzetünket mélyen megalázó Színházunk.
Ha kiderülne mégis, hogy valaki viccel, akkor viszont lelkesen ajánlanám felvenni a vicclistára az Új Múzeumi Negyed és Andrássy Promenád projekteket.
Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat.
Az indító gondolat:
- Lehetne a lebontott épületek helyén egy építészeti múzeum, bemutatva a Budavári Palota már nem látható homlokzatait -
mintha elsikkadt volna ...
Más
Habsburgok, Mária Terézia
Az említett szobrot sajnos összetörték Pozsonyban az elcsatolás után. Fadrusz János az alkotó. Én szívesen látnám Budán is a másolatát.
Budán a török hódoltság, a visszafoglalás pusztításai után Mária Terézia építtette az új királyi palotát. De az ő uralkodására esik sok magyar kisváros (Vác, Eger, Győr, budai várnegyed stb.) barokk-kori megújulása is.
Ez történelem. A fentieken kívül hosszan lehetne sorolni a Magyarország számára hasznos tetteket is (Ratio Educationis, Fiume, Szent Jobb stb.)
Kupolák
A Dísz tér és a Szent György tér határvonalán korábban is volt kiemelkedő templomtorony (a Várszínház épülete korábban templom volt), később meg a Honvéd Főparancsnokság épületén a kupola.
A jelenlegi várkupola a '60-as években épült (pedig barokk). Már csaknem 50 éve áll, van akinek tetszik, van akinek nem. A Budavári Palota visszaépítése a háború előtti állapotra ezt eltüntetné. Ezért gondoltam az áthelyezését az építészeti múzeum területére.
Kedves Castello!
Nyilvánosan megkövetem, hogy javaslatát "vicc"-nek minősítettem. Nem volt szándékom megbántani, még egyszer elnézést, bár szívesebben kérnék elnézést olyantól, aki bátran saját nevével vállalja véleményét.
Kérem engedjen meg egy komoly észrevételt, nem szakmait, csak egy budapesti polgár benyomását. Én nem szívesen sétálgatnék egy olyan várban, amit Ön felvázol, egyszerűen rosszul érezném magam benne. Én egy élő várban szeretnék sétálni, nem egy múzeumban, felvonulási téren, dísszemlén, stb. Ha igaz, hogy az architektúra a szellemiség lenyomata is, akkor a terv valóban összhangban van a szellemmel, de remélem nem a céllal. Egy biztos nekem ez nem kell.
Huszti István
Kedves HI!
Nem tudom, miből gondolta, hogy megbántott :)
Az építészettől különben sem idegen a 'vicc' (ld. bálna, tejeskanna, üvegdobozok stb.)
Az E-mail címemből egy kis guglizással könnyen kideríthető: a nevem Nagy János. A nevén kívül Önről én sem tudok többet.
Élet és őrségváltás
Talán ha körül tetszik nézni Londonban, Prágában.
Egyébként a Budavári Palota most is múzeum, ha nem tudta volna.
"Habsburgok, Mária Terézia"
1899-ig(!)a tér közepén díszlett Hentzi tábornok obeliszkje, aki sz..rrá lövette Pestet az 1948-as szabadságharcban.Mária Terézia érdemrendet kapott ezért! Koszorúzni is kellett! A magyar katonáknak! Mindezt szeretve tisztelt, mára nagypapává szelídült Ferenc József császárunk parancsára.
Azt is elő kéne venni a naftalinból.
Aztán már csak a felszabadító sz. csapatok obeliszkjét kellene felvinni és teljes lenne a történelmi tabló.
Kedves Fenyvesi!
Erre csak azt tudom mondani: "Amerikában meg verik a négereket"
Kb. ennyire tartozik ide a megjegyzése.
Paszkijevics (tudjuk ki ő) pl. Szent István rendet kapott, most akkor közösítsük ki Szent Istvánt?
Kéretik gondolkodni.
Kedves Castello! Abban igaza van,hogy történelmi személyek és jelképek érdemtelen felhasználásáért nem lehet az alanyokat felelőssé tenni.
Amennyiben Amerikában verik a négereket, akkor mi itt ne hagyjuk ugyanezt.
Továbbra is beérem kevesebb Habsburggal.
Tisztelt Nagy János,
Nevére nem volt nehéz ráakadni, sok "guglizásra" semmi szükség nem volt.
Magam is "ügyesen" kezelem a "számitógép illetékes gombjait", igy van fogalmam arról az időmennyiségről, melyet gondolatai bemutatásával s az azokhoz szükséges kutatásokkal eltöltött.
Javasolt alaprajzi/beépitési rendszerével kapcsolatban: érdekes és megfontolandó gondolat az új térrendszer és a tengelyek kialakitása. Logikusan viszonyúl azon állapotokhoz, melyeket a rombolás s a tétlenség kialakitott még akkor is, ha az egykoron nem lett úgy megálmodva.
Mindegy, hogy hogyan s milyen apropóból kindulva áldozott elképesztő mennyiségű időt életéből, valamit csinált s ez is lényeges, ez a lényeg.
Fejlessze gondolatait, gondolja át a kupola szükségességét a kettős tér kapcsolatánál. Megéri hiszen az még szórakozásnak (viccnek) is jó. (Gondolom élvezi munkáját miközben modeljeit épitgeti s azoknak tartalmat/formát ad.) Tegyen meg minden erőfeszitést annak érdekében, hogy munkája "profi"-nak tünjék apellálván - nem csupán a sekély műveltségű uralkodóknak, de - roppant s csalhatatlanúl kifinomult izlésű honfitársainknak is még akkor is, ha az teljesen hiábavaló (mely gondolatainak jövőjét illetően a valószinű). Talán akkor - a szövegében emlitett túristák ezrei - ( még ha álmaiban is de) a tereket betölteni lesznek képesek.
(A Krier testvérek egyike Luxemburg-ban hasonló kisérletezésre adta fejét nem is oly' régen. A publikációt követően semmit sem tudok javaslatáról.)
Ez is egy jános nem Nagy csak szabó.
Tisztelt Ábrándozók!
Talán nem véletlenül rökönyödtünk meg a bemutatott művön.
Az ÉF elég gondosan körbejárta a Budai Vár körül zajló - annak jövőjét tervező - eseményeket a közelmúltban.
Nagy odafigyelést igénylő olvasmányok, de rendkívül tanulságosak. Úgy gondolom majdnem mindenki megszólal bennük, aki régóta, többnyire tudományos felkészültséggel foglalkozik a témával, dőreség lenne elismételni.
Azzal talán többen egyetértünk, hogy a Budai Vár (vagy a Szent György tér) akár csak virtuális jövője nem egy kvizkérdés, amire igennel,nemmel és talánnal lehet válaszolni.
Tisztelettel ajánlom figyelmükbe az alant felsorolt idevágó írásokat.
A "keresés" ablakba beírva:Budai Vár még több is található.
Mi lesz veled, Budai Vár?
(esemény beszámolók, Budai várnegyed, Potzner Ferenc, Schneller István dr., Varga-Ötvös Béla, ...
Koncepcióvázlat a Budai Várnegyed jövőjéről
... 819.54 KB (örökség, Budai várnegyed, Potzner Ferenc, Budapest I. kerület, Média Építészeti ...
Századunk – a Budai Vár XX. százada
Századunk - a Budai Vár XX. százada címmel rendhagyó kiállítás nyílik. Megnyitó ... kiállítás és a hozzá kapcsolódó előadássorozat a Budai Vár XX. századi történetének egy-egy „fontos pillanatát" ...
Válasz egy válaszra - A Budai Vár fejlesztési koncepcióvázlata
(vélemény, Budai várnegyed, Székely Márton, Budapest I. kerület, Kelecsényi Kristóf ...
2011. 12. 05.
... december 5 - 13:35] „Város a Vár alatt” – a Várbarlang fejlesztési koncepciója A Budai Várhegy számos üreget, barlangot, kanyargós folyosót és egykori ...
Ismét terítéken a Budai Vár jövője
(Budai várnegyed, Nagy Béla dr., Potzner Ferenc, Varga-Ötvös Béla, Budapest ...
Mi lesz veled Budai Vár?
A Budai Várnegyed és Várlejtők fejlesztési koncepciójának ismertetése. A ... urbanista - ÉRTÉK TÉRKÉP: „Élő" vár A történelmi szerep rehabilitációja Moderátor: Dr. Schneller ...
Válasz a Budai Várnegyed jövőjéről alkotott koncepcióra
(vélemény, Budai várnegyed, Budapest I. kerület, Pákozdi Imre) ...
+ A Budai Vár védelmében, Kommentár, 2011. 5., tehát legújabb szám, 67-73. old. (Bocsánat az önreklámért :-)
Semmi kétségem, hogy Önök nem véletlenűl rőkönyödtek meg. Azt roppant könnyű csinálni. Alapos, tudományos háttérre s azok hosszadalmasan papirra vetésére hivatkozni is könnyű hiszen mindazon irottakban foglaltattak tévedhetetlenek.
Tervezni, valójában tervezni viszont nem könnyű. Még akkor sem, ha a szikrák hip-hop pattanak ki lángelmékből. Azokat csiholni kell s az időt, energiát valamint bátorságot igényel. Skiccek, modelek, variációk százai készülnek s órák ezrei mulnak el mig valami az asztalra kerűl.
Semmi másabb, semmivel különösebb történt itt sem. Nevezzük lelkesedésnek, naivságnak, bárminek én szeretetet, ártatlan odaadást fedezek fel benne. (Vajon ez a tudatlanság ártatlansága a tudás gőgjének káoszával szemben? Nem ez az út mely árkádiába vezet?) Feltételezem, hogy van fogalma arról, mit is jelent egy ilyen anyag összeállitása. Időben. Energiában. Bátorságban. Tudván azt, hogy udvarias véleménykérését gondolatainak darabokra tépése, azok megalázása követi majd. Mikor is tudományos háttért képviselő tanúlmányokra hivatkozik, figyelt-e a kutatásra utaló évszámokra, mint 1756 Mária Terézia Udvar, 1780, 1820 s a vonatkozó illusztrációkra. Egy jury-nek kötelessége a kétség megitélése.(Give the benefit of the doubt.) A jószándék feltételezése erény, mely segitőkezet nyújt szükség esetén. A jó kritikus (tanár) a pozitiv oldalról közelit és bátorit, érdeklődést mutatván vezet rá a hibákra vagy térit más irányba, más koncepcióra.
A kviz nem megoldás, az ábrándozás nem megoldás a vár problémáinak megoldására. Mik voltak a lezajlott pályázatok? Ötlet pályázat majd azt követően egy másik majd a nyertes terv kollektiv torzitása s a piszkot most is rugdossuk. Tanulmányok készülnek az idő meg mulik s a látogatók csalódottan más városokba orientálódnak.
Nagy János ilusztrációja egy olyan alapelvre épűl, mely nem vezet feltétlenűl Las Vegas-hoz még akkor sem, ha turista attrakcióra hivatkozik. Lehet, hogy nosztalgia, de gondoljunk Varsóra, a nem régiben ujra épitett Drezden katedrálisra stb.
Figyelmet érdemel a Luxemburg-i terv is, melynek készitésére az egyik - már nem emlékszem melyik s most nincs kedvem kiásni - Krier testvért kérték fel.
Méggyőződésem Tisztelt Fenyvesi Úr, hogy Nagy János értékelte volna a tervére vonatkozó szakmai véleményét (mindössze azt kérte) még akkor is, ha az az Ön megrőkönyödését tükrözte volna.
Én mindössze azt tettem s ábrándozni néha jó dolog. (még akkor is, ha az az élet megrontója, mely kancsalul festett egekbe néz... néhányan hiszünk abban, hogy ... dreams come true...az álmok megvalósulnak.)
Nem tudom volt e alkalma akkor tájban megnézni, volt egy film, ha jól tudom "kakuk száll fészkére"-ként forditották cimét. (One flew over the cuckoos nest, mely valójában azt jelenti, hogy egy /valaki/ átrepűlt a fészek felett, azaz soha sem volt benne.) Abban volt egy jelenet, melyben a főszereplő vállalkozott valamire, melyet végül is nem volt képes teljesiteni. A többiek csalódására azt mondotta volt, hogy én legalább próbálkoztam.
Megrökönyödni nem könnyű, hanem rossz.
Történetesen egy évtizedig laktam a Vár alatt, a néhai Logod falu térségében. Házról házra, kőről kőre ismerem kedves Váramat. Nem túl távoli őseim pedig hivataluk okán látogatták a háború és a létező szocializmus által földig rombolt vagy a felismerhetetlenségig átépített épületeket. Bár ez senkire nem tartozik, úgy érzem személyesen érintett vagyok a hely sorsát illetően. Ez azonban nem jogosít fel arra, hogy ostobaságokat gondoljak a történelem kerekének visszaforgatásáról.
Amíg nem tisztázzuk,hogy Kinek és Miért építünk, addig nem lehet jó vagy rossz szándékokról (tervekről) eszmét cserélni. Bátorkodtam olvasásra bírni az ellenvéleményen lévőket, mert az ajánlott olvasmányokból egyrészt körvonalazódik másrészt még mindig homályos a Kinek,Miért,Hogyan és ezért a Mit? is.
Nem mellesleg a megvalósuló épületek az én adóforintjaimból(is) fognak megépülni, nem kanadai adományokból.
Azért megpróbálom egy off történettel megvilágítani miért nem vitaképes érdemben a bemutatott terv azok után, hogy milyen komoly munkát fektettek a Vár jövője kérdésnek a megoldására felkészült emberek korábban.
A kerti asztalon kint felejtjük nagymamánktól örökölt tányérunkat. Reggelre kelve látjuk, hogy valami átlátszó, csillogó, gusztustalan mázzal össze van kenve. Megmászták a csigák minden irányból, jobbról is, meg balról is.
Azonnal felkapjuk és rohanunk a csap alá tartani, hogy megtisztuljon, mert kedves tárgyunk egy undorító valamivé változott a csiganyáltól, amire ránézni sem bírunk. Pedig dédelgetett örökségünk, igyekszünk tisztán, jó állapotban megőrizni, hogy még a mi unokáink is gusztussal használhassák.
Szóval először lemosni, aztán használni újra.
A Logodi utcában lakni világnézet :-). Pláne a 8-ban, ahol negyven évig, én.
Bocsánat, de nem tudom megállni :)
A XIII.ker. hírhedt 'tizenhárom házában' lakom (régi angyalföldiek biztos ismerik).
És érdekes, itt is enfilade van, szoba-konyha, szoba-konyha váltakozva :) , meg persze az elmaradhatatlan gang, mint folyosó.
Mondjuk nem könnyű elképzelni, de könnyen átalakítható lenne az épület akár luxusszállodává is. Üvegtetős zárt udvarok (13), bennük csodálatos kert, és a kertre nyíló apartmanok. Csendes, szolid hely, unatkozó amerikai milliomosoknak.
Túlesve a szörnyűlködésen beszéljünk kicsit komolyabban, ha kell, még szájbarágósan is Castello vagy Nagy János itt felvonultatott elaborátumról.
Fizikailag természetesen lehetséges olyan "építészeti múzeumot" csinálni, ahol életnagyságban felépítenek valamit, ami nem ott van vagy volt, pl. Kínában egy
német falut, ha jól emlékszem a fél füllel hallott hírre, vagy az egyik Brazzaville-kongói diktátor szülőfalujában a San Pietrót méghozzá Michelangelo terve szerint. Csakhogy az ilyesmi nem "építészeti múzeum".
Az építészeti múzeumot ugyanis skanzen néven már régen feltalálták, és a fentiektől eltérően a skanzenbe darabonkint netán egészben áttelepített valódi épületeket állítanak ki, mint egy valódi múzeumban valódi műtárgyakat. Jó esetben nem elszigetelt objektumokat, hanem együtteseket. A fentiek ellenben olyan "múzeumok" ahol csak reprodukciókat láthatunk. Lehetne ilyesmit valódi ismeretterjesztő célzattal is csinálni azoknak, akik soha nem fognak eljutni az eredetikhez, csak lenne aki finanszírozza.
A bemutatott anyaggal kapcsolatban akkor beszélhetnénk ilyen "reprodukció múzeumról", ha valaki másutt, és nem a lebontott egészen más vári épületek helyén felépítené például a Vár szóban forgó részét annak HITELES reformkori állapotában (no és nem kaszinót rendezne be benne). Nem egyes épületeket építene csak, hanem az együttest. Ezt bizonyára sokan szívesen megnéznénk, kár, hogy nincs egy olyan őrült milliárdos, aki egy ilyen megépítését és fenntartását finanszírozná. De ha akadnának lelkes és szakavatott kollégák és olyanok, akik a munkájukat szponzorálnák, virtuálisan már létrehozható lenne egy ilyen múzeum.
Lehet azonban ilyesmit kifejezetten giccscélúan csinálni, ahogyan Las Vegasban felépítettek egy mű-Velencét. Sajnálatos módon a bemutatott produkció inkább ehhez a Las Vegasi példához kezd közelíteni.
Az építészet ugyanis példának okáért a szobrászattal ellentétben helyhez kötött műfaj. Az épület a születési helyén és a környezetével együtt valódi, míg a Dávid éppúgy igaz az Accademián, mint a Piazza della Signorián, sőt még életnagyságú gipszmásolatban is helye lehet egy múzeumban, mert az is több, mint a semmi. Ellenben ha valaki egy épület korábbi állapotát a valódi épület közelében, sőt egy, a korábbi állapot idején valóban ott állt egészen más épület helyére építi fel, akkor végképp nem múzeumot épít, hanem zagyvalékot. Súlyosbítja bűnét az, hogy ráadásul örökre elpusztítja azt az épületet is, aminek a helyére egy máshonnan importált épületet épít.
"lszb" hivatkozása Varsóra sajna már nem is sánta, hanem láb nélküli hasonlat. Varsóban azt az állapotot állították helyre a lehető mértékig, amit a németek elpusztítottak, nem valami önkényes "kompozíciót" valaha volt vagy sosem volt varsói épületekből.
Ha valamit vissza kellene építeni a Várban ezen a helyen az ortodox velencei chartisták megbotránkozására, akkor azok a háború előtt valóban ott állt épületek. Ez a varsói módi ugyan (ó borzalom!) történelmietlen lenne talán, de egy építészetileg hiteles Szent György tér képet eredményezne. A bemutatott modell viszont örökre és végérvényesen eltüntetné a valódi Szent György teret és az egész Várat hiteltelenné tenné.
Nagyon jól szóltál zapata.
Van itt még egy kérdés. A várbéli régészeti feltárások kérdése. A mindenkori régész lobbik pénzszerzési ügyessége és a vezetőik kutatási irányultsága által kormányzott feltárások mindig félbemaradtak a várban. A néhai Szent György tér helyén lévő jelenlegi diffúz konglomerátum is tartalmaz rommezőket. Nem gondolom, hogy ezt a vonalat kellene megtartani, de azt is tudjuk, hogy a korábbi építéseket (József Nádor(Teleki) palota,királyi istállók pl.)egyáltalán nem érdekelte a magyar középkor, ami a 70-es években - részben a háborús pusztításnak és kádári rombolásnak "köszönhetően" - felszínre került (részben).
Az esetleges, szerintem sem ördögtől való vissza(át)építéskor mi lenne ezekkel a fontos emlékekkel? Európa 1974-ben, az előkerült fantasztikus gótikus szoborlelet után gondolkodott el azon, hogy talán mégsem csak birkatenyésztéssel foglalkoztunk mi magyarok a középkorban.
Akkor most a gótika ismét ad acta, jön a JCB és az ujjáépítés korszerű beton alaptestekkel megoldja a költséges kérdést?
Kedves Zapata!
Elkeserítő ugyan :), de már megtörtént
http://newpalladians.blogspot.com/2010/10/henbury-rotunda-cheshire-1983....
Háború előtti állapot a Szent György téren
Valóban kézenfekvő megoldás lenne.
DE
tényleg szeretnénk újra látni a József főhercegi palotát?
http://m.blog.hu/fa/falanszter/image/buda%20-%20j%C3%B3zsef%20f%C5%91her...
az istálló épületet?
http://m.blog.hu/fa/falanszter/image/buda%20-%20kir%C3%A1lyi%20lovarda.j...
(tévesen 'lovardának' jelöli a cikk, dehát tudjuk, hogy az egy másik épület)
vagy a gumicsont: a Honvédelmi minisztérium
http://lh3.ggpht.com/_12qNaBUCUw4/SvbFfIuQPyI/AAAAAAAAAXw/y9_HjtPFCWs/H0...
Túl az ezredik olvasáson ...
Nem is mertem remélni ezt a nagy érdeklődést.
Talán mondanék valamit magamról is:
10 éves lehettem, amikor egy régi 100 pengősön megcsodáltam a Királyi Várat (ott még így szerepelt a neve).
1966-ban vettem meg Czagány István 'A Budavári Palota' c. könyvét, máig meghatározó számomra.
Elmondhatom, hogy több mint 40 éve foglalkozom ezzel a témával.
A cikkben felvázolt alaprajzi elképzelés nem új, már az '50-es évektől fel-fel merül, de nem lepődnék meg, ha még korábbi lenne.
Paloták - funkciók
Szinte páratlan az a funkciógazdagság, amely a palotákat jellemzi itt Európában. Főúri lak, közigazgatás, kórház, szálloda, áruház, konferencia központ, lakóház, (raktár, gépállomás), múzeum, laktanya, irodaház stb.
Csak megjegyzésként: nézzük meg mire használható még pl. egy házgyári ház. Gyakorlatilag semmi másra nem jó, csak amire kigondolták.
Érdemes újraolvasni Palladio gondolatait. Egy épületnek önmagában is van valamilyen 'szellemisége'. Belső terek kapcsolatai, közlekedés, a terek hatása a látogatóra, az ott lakóra, az ott dolgozóra.
Az épület külső megjelenése a környezetében lehet alkalmazkodó vagy meghatározó, de lehet kirívó, zavaró. Ez utóbbin nem sokat javít, ha funkcionálisan jól is teljesít.
Hentzi
A rossz emlékezetű tábornok lövette szét Pestet 1849-ben.
Talán ezért nem akartak a pesti polgárok erődöt látni a túlparton, és park építéssel szépen eltüntették a várfalakat, lőréseket (borítsa azokat a feledés jótékony homálya).
1945 után ismét egy erőd tekint ránk, de ennek most örülünk, mert a 'műemlékesek' valahogy divatba hozták. Javítsanak ki, de mintha országszerte a legtöbb várfalat itt Budán építették volna a 'műemlékesek', talán oda is, ahol sohasem volt.
Varsóban nem volt "context", azt muszáj volt megteremteni. A várban van környezet s a javasolt térrendszer sem új, számos "kisérlet" emlékeztet a hasonlóságra. Drezden katedrálisát még eddig senki sem hasonlitotta Las Vegas-hoz. Mario Bota fából megépűlt "templom metszetét" sem. Venturi/Rauch múzeum bővitését - posztmodernnek bélyegezvén de - környezete nyugtázta.
Mégis mit akarnak a szörnyűlködők?! Leirná végre valaki, hogy mi és milyen az ami "JÓ". Azt már nem is merem kérni, hogy legaláb néhány skiccet mellékelne.
Nem kell századokkal vissza menni, csupán emlékezni kell a két pályázatra, melyek a közel múltban bonyolódtak le.
Az első, az ötlet pályázat, nyertesekkel de nyertes nélkűl záródott. Jól emlékszem a Cságoly "hét-tornyos" javaslatára s mindazt követően semmi.
Jött a második. Ott már volt nyertes. "Szörnyszülött" hangzék s az eredeti épület visszaállitása követeltetett.
"Kollektiv" tervezés következett. Az EU pénzről vagy annak elvesztésétől való félelem a szerzőt sarokba szoritván variációk kavalkádja jelentette a folytatást, mely teljes kudarcba torkolott. Épitési tilalom a határozat.
Ismétlem: mi az a javaslat vagy terv, melyet szörnyűlködés helyett fellélegzés fogadna.
(S ha már személyeskedünk Tisztelt Fenyvesi Úr, meglepődne azon a kanadai dollár mennyiségen, mely az Ön adó forintjait s ott kiegésztiti.)
Tisztelt lszb a drezdai (Dresden) Frauenkirche újjáépítésére gondolsz?
Ott érdemes megnézni az újjáépítés előtti fotókat...
A Google Earth fotói között is megtalálható...
A kövek nagyrésze érintetlenül a templom terébe beomolva...Gondosan körülkerítve a háború után...
Még a '80 években is úgy volt! Fák is nőttek már ki a romok között!
Az Elba irányában a homlokzat sarokrizalitja ép lizénákkal megmaradt... A felújított épület "koszos"(füstös-háborús) oldalaként, ma is látható...
A felújított épületben a sötét kövek a régiek, amit a beomlott részből sikerült kiválogatni...
Nagyon híres volt építés közben az a kőkonszignációs telep (óriási területen a templom körül, a Google Earth fotóin ma is látható), ahol a magtalált régi köveket és az azok alapján kifaragott új köveket kódokkal ellátva tárolták, ill. rendszerezték beépítési sorrend szerint...
Amúgy szintén híres a templomról készült bombázás előtti fotódokumentáció (a '80-as években Drezdában megvásárolható volt), valamint a felmérési tervdokumentációja...
De erről biztosan műemlékes berkekben sokkal többet tudnak, még azt is el tudom képzelni, hogy egy olyan építészeti archivum is létezett Szászországban a két vh. között, hogy egyszerűen volt mihez nyúlni újjáépítés és hitelesség kérdéskörében (Zwingerhof, Semperoper, Hofkirche, valamint a választófejedelmi palota újjáépítése)??? Ha valaki erről többet tud, ne kiméljen...
Amúgy a mi esetünk (Buda -Szent György tér és Dísz tér közötti rész)jobban hasonlít a Hohenzollern (Stadtschloss) berlini palota esetére, ott is elhordták az összes romot, esetleg alapfalak maradhattak... Részben helyére épült a honeckeri Palast der Republik
Ott van is heveny vita arról hogy mi legyen...
De hasonló kérdéskör a Hotel Adlon a Pariser Platz és az Unter den Linden sarkán, amelyik hajdanán a háború előtt a mi Astoria szállónk prototípusa volt...
Azt (Adlon) "újjáépítették", ráadásul paneles technológiával...
Persze csak a homlokzat kulisszája a régihez hasonló mögötte már egy teljesen új épület áll:)
Tisztelettel:pm
Nem is kell olyan messzire menni.
Az Ybl villa épp a közelben, a Hunyadi János úton. Szépen visszaépítették (kis vita ugyan volt, posztmodern legyen, vagy az eredeti másolata).
http://ideiglenes.files.wordpress.com/2009/05/001-ybl-villa.jpg
Más
A Budavári Palota építéstörténete a bővítések sorozata. Van ennek egy belső logikája, új és még újabb szimmetria tengelyek, a homlokzati elemek ismétlése, majd változtatása, újabb hangsúlyos elemek beillesztése.
Még a '60-as évek új kupolája is a Távírda kapura utal (kupoladobon 2 szintesnek látszó ablakkiképzés).
A honlapon levő tervezet ezt a logikát próbálja követni.
A régi palotahomlokzatok megmutatása illusztrálná a bővítési folyamatot (még időrendben is megfelelően).
"Túl az ezredik olvasáson" írja Nagy úr, büszkén, és van, aki a drezdai (egyébként szerintem nyomasztó és csúnya) Frauenkirche újjáépítésének folyamatával példálózik. Mindez arra utal, hogy nem sikerült világosan elmondani, miért rossz ez a tengelyes-kupolás-koronázó dombos grafikai ötlet.
Egyrészt mert ott soha ilyen épület nem állt. A Hadügyminisztérium és a Főparancsnokság kettős tömbje valóban rendelkezett tornyocskával, de közelítően sem így. Ez tehát nem helyreállítás.
Másrészt mert ha már nem helyreállítás, akkor vétek akár a neobarokk, akár az eklektika stílusát másoló új épületet építeni. A kortárs építészet eszközrendszere tehetséges építész kezében lehet (kell hogy legyen) olyan rugalmas, hogy befogadjon idézeteket az elmúlt négyszáz év építészeti stíluselemeiből. Ám ma egy az egyben pl. neobarokkot építeni egyszerűen bohóckodás, játék a történelemmel, panoptikumi gagyizás.
Harmadrészt a terv része a Szent György tér nyugati térfalának helyreállítása. Miből és mi célból? Hogyan is hasznosulna ez a leendő kétszázmillió négyzetméteres iroda- vagy bármilyen tér :-?
Negyedrészt a koronázódomb. Tudtommal ilyen legutóbb a Roosevelt pardon, Széchenyi téren lőn felhalmozva, majdnem száz éve. Mit keres az a Szent György téren?
A Szent György tér valamilyen okból lázasan foglalkoztatja a Budai Várpalotát mintegy másfélezer millió köz-forintból görcsösen helyreállítani akaró építészek agyát. Pedig higgyék el, nem igazán van azzal mit megidézni! Olyan területről van szó, amely a XVII. század elején még a polgárváros része volt. Lakóházak álltak ott, a Palota jóval beljebb, majdnem a mostani A épület északi homlokzatának a vonalában kezdődött. Kérem, ne erőlködjünk. Ha valami, akkor ez, tehát a polgárvárosi múlt érdemes arra, hogy megidéztessék. No nem korabeli házacskák építgetésével: ez pont olyan giccses képzelgés volna, mint Nagy úr kupolás terve. Nem. Kortárs építészeti alkotások, max. kétemeletes, intelligens mértéktartással megtervezett lakóházak* utcákba rendezett sorára gondolok, amelyek jóval a Sikló vonalán túlra terjeszkednének, semmiféle teresedést nem hagyva: elég ilyennek a Dísz tér. Mindez magánpénzből
Tiszelt Pákozdi Imre!
Néhány gondolatához magjegyzést fűznék:
- Ez tehát nem helyreállítás. -
Valóban nem, de nem is állítottam.
- Negyedrészt a koronázódomb. Tudtommal ilyen legutóbb a Roosevelt pardon, Széchenyi téren lőn felhalmozva, majdnem száz éve. -
http://www.magyarvagyok.eoldal.hu/img/mid/71/koronazasi-dombon.jpg
a Szent György téren
- Olyan területről van szó, amely a XVII. század elején még a polgárváros része volt. Lakóházak álltak ott, a Palota jóval beljebb, majdnem a mostani A épület északi homlokzatának a vonalában kezdődött. Kérem, ne erőlködjünk. -
A XVII. század elején még a töröké volt Buda, talán addig nem kellene visszamenni az időben.
A Budavári Palota megépítése után viszont istállóépület, fegyverraktár, a Sándor- és a Teleki palota, valamint a Várszínház töltötték ki a tér nagy részét. Majd ezekhez csatlakozott a Honvédelmi Minisztérium épülete. A József főhercegi palota kertjével az utolsó polgárházak is eltűntek (a Szent György utcából). Én nem látok itt semmilyen 'polgárvárost', amelyet vissza kellene állítani.
Attól, hogy a töröké volt, még lehettek ott lakóházak és voltak is. Kérem, olvassa el Czagány István a Budai Várpalotáról és a Szent György térről írt könyvét vagy Gerő László ide vonatkozó műveit.
"Kortárs építészeti alkotások, max. kétemeletes, intelligens mértéktartással megtervezett lakóházak* utcákba rendezett sorára gondolok, amelyek jóval a Sikló vonalán túlra terjeszkednének, semmiféle teresedést nem hagyva: elég ilyennek a Dísz tér. Mindez magánpénzből"
Roppant érdeklődéssel várom a szövegében megfogalmazott javaslat ilusztrálását beépitési, alaprajzi, homlokzati és három dimenziós rajzokkal gazdagitván.
Nem vagyok építész, ezért tőlem ezeket hiába várja :-). De léteznek ilyen, tehát a történelmi levegőjű épített környezethez intelligens módon illeszkedő kortársi épületek, kiváltképp ebben az egy-két emeletes, néhányszáz négyzetméteres hasznos alapterületű kategóriában. Pl. érdemes megnézni a Fazakas építész úr által tervezett, a Fortuna utca és Kard utca sarkán álló épületet. Vagy akár a Szentháromság tér sarkán a kis hotelt. De bíztathatom Eger belvárosának tüzetes, megtekintésére, különös tekintettel az ottani Vár felé vezető utcácskákra. Vagy figyelmébe ajánlhatom Sárospatak néhány, a folyóparton fekvő épületét vagy a veszprémi várdomb alatti, szinte teljesen újjáépült belvárosi házakat.
Nem kell építésznek lenni ahhoz, hogy valakinek véleménye legyen az építészetről és nem kell egy beszélgetésben ellenterveket felmutatni. Én nem vagyok pl. zeneszerző, de van véleményem a zenéről, szóval ez egy értelmetlen megközelítés, a beszélgetés nem erről szól, hiányosabbak lennének ismereteink, ha a dolgokról csak a "specialisták" társalognának.
Imre! Jól látod a lakóházak kérdését, valaha itt azok (is)voltak. Ha érdekel tudok küldeni korabeli térképeket és metszeteket, ahol ez jól látszik.
Huszti István
Köszönöm :-). Addig is, idemásolok Nagy úr meggyőzésére néhány sort a Budapest Lexikon 2. kötetének 440. oldaláról, a "Szent György tér" címszóból.
"A középkorban Zsigmond tér v. Szent Zsigmond piaca volt, a tér északi oldalán állt Szent Zsigmond prépostsági templomról... A tér volt a Várpalota középkori piaca, ide torkollottak a Fehérvári kapun és a Szt. János kapun a városba vezető utak." Eddig az idézet. 1686 után két kaszárnya épült ide, majd a Zeughaus; ettől kezdve szorult ki innen a Polgárváros.
Kedves Pákozdi Imre!
Ugye nem kellene azt gondolni, hogy az 1686 után történtek felejthetők.
A városok fejlődnek, lakóházak helyén terek, paloták, templomok, irodaházak, áruházak épülnek, Budapesten elég gyakran lakótelepek is. (Tabán, Óbuda, Parlament, Nagykörút története).
Szerintem általában nem érv, hogy mi volt azelőtt ott. Ha visszamegyünk az időben, akkor pl. kőkorszaki barlanglakások.
De a Szent György téren a jelenlegi áldatlan állapotok már több mint 60 éve tartanak. Elismerem, bármi épülhetne oda, csak már épülne.
Az elgondolásom egyfajta extrapoláció. A palota építéstörténetéből kikövetkeztetett struktúra. A funkciók meg pillanatnyiak, még ha 20-50 évig tartanak is (legalábbis az épületek történetéből ez látszik, erre utaltam korábban).
És arra is utaltam már, hogy Czagány István könyvét 1966 óta ismerem, kedvenc könyvem a témában.
Egyetértek azzal, hogy a Szent György tér már nagyon régen borzasztóan néz ki és hogy ez a helyzet lassan botránnyá érik. Belátom azt is, hogy létezett ott koronázódomb. Továbbá nyilván épültek ott házak, paloták a Polgárvároshoz tartozás, tehát a XVII. sz. óta. Amivel nem értek egyet, az, hogy a lovardák, testőrlaktanyák, hadügyminisztériumok és hadtestfőparancsnokságok ma helyreállítandók. (Különösen, ha arra gondolunk, hogy két vesztes világháborút főparancsnokoltak végig az utóbbiakból...). Különösen ellenzem, hogy ezeket az épületeket, tehát a száz évvel ezelőtti Szent György tér házait közpénzből, tízmilliárdokra rúgó közforintból építsük újjá, olyan célokra, mint "A Szent György lovagrendek nemzetközi központja" meg a "Magyarság Háza" vagy Alkotmánybíróság. Amellett érvelek, hogy erre a nagy, és rég funkcióját vesztett területre stílusos, de kortársi magán-lakóházakat hagyjunk épülni, ezzel szerves folytatását képezve a Dísz térrel ma véget érő Polgárvárosnak. Úgy gondolom, hogy ez az adott terület korszerű és józan hasznosulását jelentené, míg bármilyen középületesdi erőszakolt és méregdrága faramuciság volna.
Huszti Úr,
Nem találja fárasztónak, hogy minden egyes alkalommal a vélemények szabadságára s azok jogos voltára hivatkoznak ugyanakkor ha valakinek véleménye ellenkezik egy bizonyos csoport álláspontjával, akkor azt fölényesen s meglehetősen alaptalanúl "elintézik" nyugodtan mondhatom gúny tárgyává teszik.
Mi történt jelen esetben? Valaki - akiről nem is tudjuk, hogy miért, milyen inditó okból kiindúlva, milyen szakmát képviselve - életéből jelentős időt eltöltvén ábrázolt valamit, melyet ő szivesen látna ott ahová ő azt javasolta. (Talán rosszindulatunak hangzik, ha feltételezem - hangsúlyozom FELTÉTELEZEM -, hogy egy inditó ok az elmúlt évek tevékenységeinek/tétlenségének eredménye is lehetséges.) Ezért emlitettem a pályázatokat s azok mindenki által jól ismert eredményét. (Legyek ismét rosszindulatú: a nyertes terv egy igazán inteligens s magas képességű szakmabeli műve volt. /ahogyan Őnök azt otthon jellemzik: a kortárs épitészetet képviseli/. Szerintem a fiatal épitészek legjobbja, - otthon s máshol is - mindent megtettem, hogy művét szélesebb körben ismertessem, sajnos próbálkozásom sikertelen volt.) Nyilván Őn is jól tudja a történteket s a jelen állapotot. Azon alkalomból is vélemények tömkelege fogadta a javaslatot a "szörnyszülöttől" kezdve az elismerésig. (Én az elismerők között voltam s ma is vagyok s hogy ismét rosszindulatú legyek: szerintem a vélemények kavalkádja tette tönkre az egész - egyébként inteligens, contemporary s magas szinvonalú tervet.)
Miért kérek én ellentervet? Tudom, hogy Őnök nagyon érzékenyek, mikor is egy "expatriot" hangját hallatni merészeli. Ennek ellenére engedtessék meg, hogy tapasztalatból, szakmai életemből emlitsek meg egy példát. Hét esztendeig dolgoztam egy terven, melyet egy neves egyetem székhelyén, annak főbejáratával szemben, neo-gotikus/klasszikus épületek szomszédságában valamint Paul Rudolf és Kevin Roche megvalósúlt terveinek társaságában kellett dolgozzam. Bizottságok és egyének tömkelege, Herb Newman és Herold Roth kritikusok jelenlétében mutattam be rajzaimat s hosszú ideig hideg fogadtatás közepette. (Kanadai lévén, ott is "idegennek" számitottam.) Egy alkalommal Ceasar Pelli is ott volt s az űlés után félre húzván javasolta: gyere ki valami alapvetően mással, csinálj egy ellen tervet mondta ő. Ma az épület áll s az avatáskor egy bizottsági tag jött hozzám mondván: jó dolog az, hogy amit csináltam úgy néz ki, mintha mindég ott lett volna. Ami megépűlt az az ellenterv volt. Amit Pelli mondott nekem akkor az csupán az volt, hogy a szakmában is mint az életben általában pragmatikusnak is lehet lenni.
Visszatérve a Nagy Úr által készitett javaslatra: mind az ami készűlt egy bizonyos fokú odaadás tükrödőzését valamint meglehetősen jelentős időbefektetést jelenti számámra. Ez önmagában többet érdemel, mint lenéző, fölényes s gúnyos "vélemények" provokálását. Kérdezzem én - ismét rosszindultúan - mennyivel kevesebb az amit ő csinált, mint néhány dijazott pályázat által ilusztrált gondolatok értékelése?! Hiszen ott is még a nem nyertes terv is kap valamilyen kritikát. (A Pákozdi végre azt tette, sajnos én szavakból kevesebbet látok, mint rajzokból s ezért - meglehetősen nyeglén, türelmet vesztvén - jómagam is provokáltam.)
Még talán annyit: ami engem meglepett Nagy Úr munkáját illetően az az a tény, hogy a kérdéses pályázat óta magam is, folyamatosan "ellenterveken" dolgozom, jelenleg a tizenhetedik variáció van teritéken. Tudja, van aki bélyeget gyűjt, van aki véleményeket ir s van aki computer ügyességét életben tartván, képzeletbeli terveket készit.
Én értékelem az Őn s ezen fórumon megjelent irásait, nagyra becsűlném, ha jelen irásomat végig olvasná s úgy venné azt ahogyan az iródott.
Kedves lszb!
Azt hiszem, itt két dolog keveredik.
1. Teljesen igaza van, tényleg fárasztó, hogy az ÉF-on jelentős számban indokok nélkül "leszólnak" anyagokat. Ezt észrevételezve írtam nem rég egy blogbejegyzést "Szép-e a tüdőszövet" címmel - amit később töröltem az ott megjelent reakciók miatt. Jelen esetben elkövettem azt a hibát, hogy az itt felvetett témát "vicc"-nek minősítettem. Ez ostobaság volt a részemről és a szerzőt nyilvánosan megkövettem. Talán reakcióm azzal magyarázható - de nem menthető-, hogy megdöbbentett az, hogy ez esetleg realitásként felmerülhet. A bemutatott terv tőlem annyira idegen gondolatvilág, hogy esélyét sem látom, hogy érdemes legyen részleteiben eredményesen beszélgetnem, ezért írtam azt, hogy "nekem nem kell". Természetesen ezzel nem akartam semmit minősíteni, ez csupán egy szubjektív megnyilatkozás - lehet, hogy én látom rosszul a dolgot.
Abban is igaza van, hogy a Szent György tér - és eleve a vár - kérdése nem csak fizikailag, de szellemileg is rendezetlen, személy szerint azt gondolom, hogy eleve az alapkérdéseket kellene újból megfogalmazni, megvitatni.
2. Az ellenterv kérdésében nem értek egyet. Nem ismétlem magam, csak kiemelném, szükséges és hasznos a nem szakmabeliek véleménye, tőlük nem várható ellenterv. Imre szerintem egy dologban hibázott - remélem Imre nem baj, ha ezt itt leírom -, nevezetesen abban, hogy a szerző gondolati struktúráján belül észrevételez, eleve vesztes helyzet, ugyanis Imre gondolatai a bemutatott terv világában nem értelmezhetők - a reakciók ezt jól szemléltetik.
Huszti István
Kedves lszb, szándékosan válaszolok Huszti István árnyalt és általam igaznak érzett hozzászólásához kapcsolódva. Amit Ön az "ellenterv" indoklásául elmesél, a tervezéshez és a terv elfogadtatásához kötődő taktika. Én azonban nem tervezni és nem tervet elfogadtatni akarok, hanem bírálni. Írni jót és rosszat egyaránt, és ebben az egyik legerősebb "fegyverem" az, hogy nem vagyok építész. Nem tartozom a brancshoz, tehát nem tartozom senkinek hálával semmiféle múltbeli vagy remélt lobbizásért, szakmai szövetséget sem kötöttem senkivel, nem béklyóz betyárbecsület a volt évfolyamtársaimhoz vagy örök gyűlölet a feleségemet/barátnőmet/barátomat elszerető gaz pályatárssal szemben... Nem vagyok szakmai grémiumok tagja, ami hangfogót kéne tegyen a számra, sem sztárépítész vagy ilyennek a munkatársa, ami miatt méltóságomon alulinak érezhetném, hogy egy tervről leírjam, hogy ROSSSSSZ :-), ha egyszer az.
Kérem, ehhez képest értékelje a Nagy úr Szt. György téri álmaihoz fűzött véleményemet. Maradhattam volna csöndben vagy éppen dícsérhetném az Artlantis, e kiváló kis francia renderelő program használatában tanúsított ügyességét. De nem tettem, mert a fő mondandóm erről a tervről az, hogy rossz, úgy, ahogy van (indoklás néhányszor tíz cm-rel feljebb, ugyanebben a szövegfolyamban). Ez a blogfolyam nem a kímélet, vagy éppen a múlt és jövő délibábjainak a fóruma, hanem építészetről szól. Ez azt jelenti, hogy a valóra váltás fenyegetésével súlyosbítva tárgyal légies és tünékeny dolgokat: esztétikai, szociológiai, történeti, szellemtörténeti és gazdasági kérdéseket, valamint ezek szinergiáját, tehát az építészeti alkotást.
Az építészfórum egyik célja nyilván a terv- és épületbemutatás, másik az építész-közélet pezsgetése. A harmadik a kritika (lenne), és - bár én jól érzem magam ebben a magányos kisfarkas szerepben - klassz volna, ha a kritikát mások, nálam sokkal avatottabbak is művelnék. Például expatriot építészeink, akik kívül állnak a hazai kenyércsatákon. Ez a fajta szerepvállalás azonban részükről eleddig nem nagyon sikerült. Ki tudja, miért?
Ja, hogy nem épitész!
Köszönet az emlitett példákért.
(Hasonló tónusban: a Frauenkirche-ről közölt véleménye nem túl hizelgő. Vajon, hogyan vélekedik a Vár 1960-ban s nem hitelesen épitett kupolájáról? Arra kaphatnék választ?)
Maradok Tisztelettel.
Nagyon tetszik. Hogy valamelyik építész szakmájú méltatóját idézzem, persze, csak hevenyészve: ez a kupola a Palota egész tömegével tart vertikális és tömeg-egyensúlyt, nem pedig csak dísz, mint az eredeti (?), Hauszmann-féle álkupola.
Keves Pákozdi Imre!
Az említett Czagány István könyvből idéznék:
"Abban is Hauszmann éleslátása jutott kifejezésre, hogy a kupola magassága csak a szomszédos tetőidomokhoz és nem a teljes homlokzat dimenzióival kelt meddő versenyfutásra.
A hegytetőn történt épületelhelyezésből fakadó alálátás a palotának a városképből való kiemelését elvégezte természetes eszközökkel."
Ugyanarról, ugyanazt mondják az általunk felhozott idézetek. Csak a kupolákat másképp ítéljük meg.
Magának tetszik az egy dolog. Azonban az új kupola teljesen rossz, ha figyelmesen olvasta a Gerő, a Czagány és a Kollányi féle könyveket, illetve az egyéb megjelent forrásmunkákat, tudnia kellene milyen körülmények között született.
Amúgy sem értettem soha, hogy mitől elfogadható egyes, magukat progresszívnak nevező embereknek egy stílusban odatervezett kupola. Pont maguk szoktak a leginkább vagdalkozni az olyan értelmezhetetlen kifejezésekkel, mint hogy "sosemvolt". Hát mi ez a "leszopott szilvamag" ha nem sosemvolt.
"A Hauszmann-féle álkupola"
Látom hiába olvasta mind a Gerő, mind a Czagány könyveket, csak az előbbit értette meg, pedig a lényeg az utóbbiban van. A Gerő könyv tele van ma már vállalhatatlan állításokkal, és a korszellemből adódó utálattal és undorral mindazzal szemben, amit Hauszmann és elődei felépítettek a várhegyen. (Najó, kivéve a középkor, mert a bokáig érő falakat aztán pátolgatni és mutogatni kellett...) Pákozdi úr, a világ a hatvanas évek óta tovaszaladt, és Gerő elvei olyan idejétmúlttá lettek, hogy leginkább csak kortörténeti érdekességként érdemes olvasni azokat a megsárgult lapokat, ahol néha nagy utálatában olyan tévedésre ragadtatja magát, mint hogy Ybl bontotta le a Vizirondellát. (Miközben fél oldallal előbb maga írja le, hogy a 18. században bontották le).
Hauszmann kupolájára visszatérve. Szemernyit sem volt rosszabb az, mint a mostani. Sőt! Abban a tetőtájban teljes mértékig megfelelő és helyénvaló volt. Megváltoztatták a tetőtájat... igen, ez kétségtelen, de most nem erről van szó, hanem arról, hogy erre nem volt szükség, a tetőzet mesterien meg volt alkotva, a kupola egyetlen apró hibája talán az volt, hogy a fiatal Korb és Giergl kicsit túlzásba vitte rajta a díszítést. Ál-kupola? Na és? Ez már másodlagos szempont, ha majd most újra lesz építve - mert hogy újra lesz - akkor majd nem az lesz. Ennyi.
Nekem sem tetszik ez a terv, de az az ötlet sem, hogy lakóházak épüljenek a térre........
Nehéz kérdés, hogy mit lehetne kezdeni vele, főleg most, hogy semmire nincs pénz.
Drezda egyébként nem egy jó példa. Az egész óvárost "újjáépítették", de nem korhűen és nem szépen. A beruházók kénye-kedve szerint alakultak a barokk cirádák és a belső tér is. Szálloda az összes épület. Totál furcsa és mű hatású.
Kedves Zapata!
Ugyan kicsit későn reagálok, de itt az alkalom, hogy megemlékezzünk a jeles építészről, Alpár Ignácról.
Mit is ír a wikipedia?
"Az 1890-es években pályafutásának legnagyobb sikerét a millenniumi kiállítás Történelmi Épületcsoportjával érte el.
E legismertebb műve Budapest XIV. kerületében a Városligeti tó partján a millenniumi ünnepségek tiszteletére a magyar építészet történetét épületmásolatokkal ábrázoló Történelmi Épületcsoport, amelyet legjellemzőbb részéről Vajdahunyad várának neveznek."
Nézzünk hát képeket erről is, hátha valaki nem ismerné.
http://2.bp.blogspot.com/_2vxT9cPpccw/TRik0evyyYI/AAAAAAAAChY/CAZmHWxv8H...
http://day.hu/images/events/001/1472/normal_image_1472.jpg
http://absolutteam.hu/images2/helyszinek/vajdahunyad.jpg
Úgy van, de ezt Alpár nem Vajdahunyadon csinálta!
Kedves 'fekete lovag' Pákozdi Imre és Zapata!
Elfogadom a döntetlent :) , ha értik mire gondolok (Gyaloggalopp).
Úgy érzem, szükség van egy 'írott malasztra' is, korunkban a műelemzés fontosabb magánál a műnél is.
Kezdjünk bele.
"A Palota úton haladva a Vár felé az utolsó kanyar után hirtelen bukkan elő az út tengelyében a Szent Jobb kápolna. A palotanegyed bejáratát mutatja már messziről.
Áthaladva a Fehérvári Kapun, figyelmünk most hirtelen a hófehéren csillogó Mária Terézia szoborra irányul. Nagy szobrászunk páratlanul szép alkotására.
Csak közbevetőleg: Mária Terézia nem császárnő volt és még a császárné titulust sem használta (császárnő nem lehetett, hiszen a férje, majd a fia voltak azok, és mint a Habsburg ház feje, nem elégedett volna meg azzal, hogy ő csak egy feleség).
Mária Terézia Magyarország apostoli királya volt.
Rá emlékeztetnek a róla elnevezett udvar épületei is az általa építtetett királyi palota korabeli homlokzataival. A szobordíszek: Szűz Mária, Szent István korona felajánlása is a királynő újra felelevenített Szent István kultuszát idézik meg.
De haladjunk tovább.
A Szent György kapun keresztül a szemünk már a távoli Oroszlános Nagykapura vetül, kitárul előttünk a terek, udvarok sora.
Áthaladva a Szent György kapun, fokozatosan bontakozik ki előttünk a Budavári Palota építéstörténete.
Jobbra pillantva először a csillagvizsgáló torony, majd a reformkori homlokzat.
Igen, ezt látták eleink a XIX. század első felében: a József nádorhoz látogatók, 1848. pesti forradalmárjai."
folyt. köv.
Folytatás ...
Illusztrációként kérem tekintsék meg az alábbi animációkat:
https://www.youtube.com/watch?v=19ZftR7DVZU
https://www.youtube.com/watch?v=T12JOncz7GY
Provokatív gondolatok ...
Ízlelgettem magamban az "Építész Kamara" kifejezést.
Próbálkozzunk a következőkkel:
"Költő Kamara"
"Festő Kamara"
"Szobrász Kamara"
"Grafikus Kamara"
"Önálló Gondolkodók Kamarája"
Na ez utóbbi már nyilvánvalóan oximoron :)
(wikipédiából: Az oximoron (jelentése elmés-ostoba) retorikai-stilisztikai gondolatalakzat, amely egymást kizáró, egymásnak ellentmondó fogalmakat foglal szoros gondolati egységbe.)
Talán jobb lenne az "Építészmérnök Kamara"
Más:
csak szerényen kérdezem, építészek nem olvassák a fórumukat? (persze igen nagy tisztelet a kivételnek)
A mai ingatlanválságos időkben talán több a szabadidő.
Vagy csak én vagyok tájékozatlan, és ebben a tárgykörben már minden ki van találva?
Megint más:
az 'álmodozás' munkaigénye:
2011.07.22-én kezdtem huzigálni az első vonalakat és 2011.09.06-án készült az első animáció.
Persze nem jelentett ez folyamatos munkát, inkább csak a szabadidő aktív eltöltése volt :)
Közben a számítógép megfelelő gombjainak használatát is meg kellett tanulnom.
Sok vagy kevés?
Kedves Pákozdi Imre!
Természetesen akceptálom az ellenérzéseit. És örülök, hogy valami vita azért kibontakozott.
Ha jól értem, Ön a polgárváros rekonstrukcióját támogatja. Konkrét elképzelés híján megpróbáltam elképzelni több variációban.
1. Barokk jellegű kis házak, a kiásott alapfalakra építve. Ha jól tudom, ezek a Szent György utca két oldala. A Teleki-, József főhercegi palota ill. az istállóépület területén még nem tártak fel ilyet.
A homlokzati rekonstrukciók bizonyára nagy nehézséget okoznának, úgy vélem, eléggé forráshiányos.
Marad a fantázia. Valami kis Grinzing eredménnyel.
2. 'Modern' kertvárosi villanegyed. Itt valószínűleg csak központi, egységes tervezéssel kerülhető el a káosz.
3. Az előző kettő valamilyen keveréke.
Hogyan is történne a megvalósítás:
Parcellázás, értékesítés, tervezés, építés.
Persze közben felmegy a telkek ára, erre a tulajdonosok kivárnak, évekig, évtizedekig foghíjas állapotok lesznek.
Más tulajdonosok még az építkezés alatt tönkremennek.
Mikor lenne ebből élhető, polgári környezet?
A Várban létrehozandó polgárvárosi kiterjesztés természetesen zárt soros beépítésű, kétemeletes utcákból állna, a Budai Vár létező Polgárvárosának léptékében telepítve. Az általam korábban hozott példák sem kis barokk házak, grinzingi édelgések vagy modern, kertvárosi villák, hanem a fentieknek megfelelők.
Tisztelt Vitatkozók!
Mint azt már felvetettem a korábbiakban: mielőtt elindulnak a buldózerek, mi lesz a régészeti témával vagy azt a szokásos módon a szőnyeg(föld) alá söpörjük, mert a múltunk csak Mária Teréziától, Ferenc Józseftől, stb. érvényes?
Kinek és milyen terve van erre nézve?
Azt a hivatkozást nem fogadnám el, hogy a történelem természetes rétegződése úgyis elfedi a korábbi kultúrrétegeket.
A Budai Vár egyik legfontosabb krónikája az itt élő magyarság történelmének. Nem történelmi szemétgyűjtő kuka, hanem másutt, máshogy fel nem lelhető híradás olyan időkből, amikor minden más idevonatkozó tárgy, emlék megsemmisült.
Talán ez is megérdemel valamilyen tervezést.
Kedves Fenyvesi!
60 évnyi kutatómunka után még mire lehetne számítani?
Mint azt néhányan megjegyezték, ez a terület nem tartozott a középkori királyi palotához, polgárváros volt.
A polgári házak alapjait pl. nemrégiben hozták bemutatható állapotba. Egyedül a Honvéd Főparancsnokság épülettorzója alatt lehet ismeretlen rész, bár azt is átkutathatták már a régészek.
Természetesen ez mind nem zárja ki az alapos újrakutatást, ha a régészek így ítélik meg.
De mi van a legfelső történelmi rétegekkel?
Én évekig láttam a Király Vár márvány főlépcsőjének elbontott részeit, szemétdombon hányódva a Honvédelmi Minisztérium üres telkén.
Vajon miért csak a középkor érdemel kiemelt figyelmet?
És milyen buldózerekről beszélünk? Azok már nemcsak megindultak régen, de már meg is álltak.
Egy pusztaság látható ezen a helyen.
-oké. a régészkedés Gerevich-Zolnay után 2000-ig folytatódott. Megjegyzem Zolnay úgy fejezte be 1985-ben, hogy itt már nincs mit kutatni, pedig volt, mert 2000-ig valamiért mégis tovább kapirgáltak a régészek.
-Azt is tudjuk, hogy a Kammerhof a Táncsics M. utcában van.
-A buldózerek mégis jönnek, mert a légifelvételről is jól látható rommező van a Ny-i oldalon. Azzal valamit csinálni kell, mielőtt bárki bármit épít.
Ezt bátorkodtam felvetni.
-A középkor azért fontos, mert kevés emlék maradt.Mongol,török,német(osztrák),szovjet és egyéb testvéreink gondoskodtak a rendszeres rombolásokról.Nem beszélve saját derék vezéreinkről.
-Miért középkor? mert középkori uralkodóink még magukénak érezték ezt az országot és a felvirágoztatásán fáradoztak.
Aztán jöttek a Habsburgok, a korabeli multik és nekiálltak szipolyozni. Ugyanazok az érvek, mint napjainkban, hogy na igen, de ők hozták az innovációt, mit akarunk, kis ország létünkre örüljünk, hogy valaki belénk törölte a cipőjét és kegyeskedett kivinni az itt megtermelt, eladott termékek hasznát,stb.
-Az a bizonyos középkori feltárási munka “az utóbbi évtizedek nemzetközi szempontból is egyik legnagyobb szabású középkori városi ásatása,
nemcsak Buda helyrajzára és kialakulására, hanem a középkori polgárság anyagi kultúrájára és mindennapi életére biztosít felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot (pl. a kutakból előkerülő szerves maradványok: textíliák, bőrök, fatárgyak, gyümölcs magvak, amelyek a szokásos körülmények között nem őrződtek volna meg)” nem tekinthető lényegtelennek.
A 2007-ben, az átadott, megmentett középkori emlékek átadásakor az alantiak mondattak ki a Szent György tér további sorsáról:
“….egy további tervezési szempont: A feltárt pincefalakra mint fogadószintre kell majd az új épületeket építeni. Az értékes középkori és barokk részletek, az eredeti telekosztás ilyen módon válnak leginkább szerves részeivé az új épületeknek, és nem utolsó sorban konkrét építészeti értéket várhatunk attól, hogy ezzel átíródik az új épületekbe a régiek léptéke, struktúrája, logikája. Az egykori öt épület pincéje összefüggő egységet alkot. A meglévő pincefalak megerősítésével, helyreállításával, az elpusztult boltozatok rekonstrukciójával, a leendő lépcsőházak kijelölésével, a lépcsőkarok megindításával a romhelyreállítás régészeti, műemlékvédelmi követelményrendszerét mintaértékűen elégítette ki a Budavári Kht munkája.”
Ez a mi kis hazánk.Valakik nagy munkával elkezdenek (megépítenek, átadnak) valamit, majd jönnek új emberek és felülírják.
Ez kb. olyan, mint az EU-s pénzből nagy garral felújított “látogatóbarát” Néprajzi Múzeum, amit most éppen a Felvonulási térre száműzünk újabb giganto pénzekből.
idézet forrás: épülettár.hu
Nagyon értékes ez a 2007-es dokumentum, köszönöm. Honnan való az idézet?
épülettár.hu
"a középkori polgárság anyagi kultúrájára és mindennapi életére biztosít felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot (pl. a kutakból előkerülő szerves maradványok: textíliák, bőrök, fatárgyak, gyümölcs magvak, amelyek a szokásos körülmények között nem őrződtek volna meg)”-
ha jól olvastam.
Igen, gondolom Mátyás király elhagyott szeretőjének keszkenője, és szegény Mária királyné Buda 1526-os kirablásakor ottfelejtett karmazsin csizmája, melyeket gondos budai polgárok őrizgettek, valamint a híres mérgezett füge magvai, amelyek megmérgezték Igazságos királyunkat.
Vagy nem.
Ha komolyan veszem ezeket az eredményeket, kinyílik a pénztárcám, hogy csak az egy fügemagra jutó részt a 'kutatási' költségekből beletehessem.
Köszönöm mindkét választ.
Azonkivűl, hogy értékelem/értékeltem Nagy Úr tervének időigényes s önkéntes jellemzőjét (az u.n. manuális munkát), engedtessék meg néhány mondat, melyet egy aktivan tervezéssel foglalkozó szakmabeli fogalmaz meg a kérdéses tervet illetően.
Felejtsük el egy rövid időre a három dimenziós ábrákat, az épületek karakterét, azok javasolt funkcióját valamint egy uralkodóhoz kapcsolódó egykori létüket. Koncentráljunk a térrendszereket bemutató ortogonális vetületre, mondjuk úgy: a beépitési tervre. Ezen terven én egy hármas térkapcsolatot véltem felfedezni. Egy - az "u" alakú és határozott- egy irányban megnyitott s a nyitással szemben, két ponton hivogató/feltáró. Állitunk-e szobrot a javasolt helyre s kinek a szobrát szerintem egy elvont értékelésnél közömbös. A tér léptéke arányos, számtalan példa volna emlithető annak jogosultságára. Egy ilyen tér a klasszikustól a modernig, a "kortársi" épitészet által megvalósitott épületeket is "elvisel".
A másik, mely két utcába torkolik, s valamilyen formában "lezárást" igényel. (A rombolást megelőző toronyszerűség ezt kivánta megvalósitani.) Ez a tér - jelenleg - már nem "határozott", bizonytalan s léptékét meglévő épületek rendszere/rendszertelensége alakitja ki. (Ezért volt jó a nyertes terv, mert sajátos jellegével - a torony ellenpontjával - a bizonytalanságot javasolta ellensúlyozni.)
A harmadik nyugaton és északon határozott, keleten és délen bizonytalanúl nyitott, nyitottságával újabb élményeket sejtetvén. (Funicular, déli szárny a lejtővel.) Mind a nyugati, mind az északi oldal - a javasolt léptékhez alkalmazkodóan - elvisel a klasszikustól a legmodernebbig mindent. A tér mérete meghaladja az elvárt léptéket. Annak hatása meglepően nagyvonalú lehet elsősorban a délkeleti érkezés irányából. Emlékezvén a pályázati kiirásokban foglalt/javasolt funkciókra, egy ilyen méretű tér azok kiegészitésére szolgálhatna. (Emlékezzünk a kiirás mellékleteire valamint a tervezési terület határára illetve annak esetleges voltára.)
Ezen három teret szűk utcák, torkolatok kapcsolják egymáshoz irhatom úgy is, hogy sejtelmesen.
Engedtessék meg még náhány szó: az én értelmezési szótáramban vélemény nem azonos a kritikával, eldönteni nem azt jelenti, mint ledönteni s gics és pastiche sem azonositható. Az ellentervhez csupán annyit: egy pályázat nem ellentervek sorozata? Nem meggyőzőbb még egy vélemény is, ha az arra alapúló terv-mint- érv is "vélemény" tárgyává válik?
Alaprajzot is mellékeltem a bejegyzéshez.
Ezen jól látható (szürkével jelölve) a jelenlegi beépítés, ill. a nyugati 'rehabilitált' romterület.
Ezen a romterületen van lényeges alaprajzi eltérés, a terület egy részét a Szent György térhez ill. az új előudvarhoz csatolja.
A Szent György tér északi részén a régi Honvédelmi Minisztérium épületéhez képest visszatolja a homlokzatot, így a Várszínház nincs takarva, a térhez tatozik.
A Dísz téri Honvéd Főparancsnokság tömbjét kb. egy emeletnyi magassággal emeli meg (én nem 2-vel, mint az eredeti épület).
Így jól illeszkedik a háború után kialakult párkánymagasságokhoz.
"Bretschneider elhallgatott, és csalódottan körüljártatta pillantását az üres vendéglőben.
– Azelőtt a császár őfelségének képe lógott azon a falon – szólalt meg egy idő múlva –, éppen ott, ahol most a tükör lóg.
– Az, jól tetszik emlékezni – felelte Palivec úr –, ott lógott, és leszarták a legyek, hát felraktam a padlásra. Mit tudom én, valaki még tehet rá egy megjegyzést, és csak kellemetlenségem lenne belőle. Kell az nekem?"
Jaroslav Hasek
Milyen szerencse: 100 év múlva is meg lehet majd találni egy CSI Praha nyomozónak a híres, 1914-ből való pisces experimentumot.
Bocsánatot kérek (aki nem tud latinusul nem beszéljen latinusul)
természetesen légyszarra gondoltam.
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0f/Bruxelles_Mus%C3%A9e_...
Huszti István
Well, ismét itt vagyunk.
Befejem én az egész eszmefuttatást, hiszen Nagy Úr igyekezete ellenére az egész dolog már úgy is olyan mellék vágányon van.
Következő soraim talán neki, talán magamnak, talán senkinek sem szólnak.
Elvontan próbáltam elemezni a javasolt térkapcsolatokat s ahhoz még néhány hozzáfűzni való akad.
Valaki emlitette a Dávid szobrot. Az a kis és fogadó tér nekem a Campidoglio-t juttatta eszembe. Mindössze szerkesztési valamint léptékét illetően. Az emelkedő út helyén fákkal keretezett lépcső sort láttam.
Ugyanott maradván, a nagy tér a Fiori-ra és a Navona-ra illetve azok társitására ösztökélt. Hosszukás terek - természetesen határozottab térfalakkal - de a méret/lépték s az azok által kialakitott légkör hasonló. A keleti oldalon - a meglévő épületek déli vonaláig - oszlopsor jelezhetné/megerősithetné (Priene-Tadao Ando Paris) a tér téglalap alakú jellegét. Mindegy, hogy mivel s milyen formában töltjük ki/öltöztetjük fel a tereket képező épitményeket, azok önálló életük szerepét maguktól meghatározzák. (A Fiori erre talán a legjobb példa.)
Van aki nem szeretne egy ilyen térsorozatot s van aki másként szeretné az egészet látni. A közmondásos érem két oldala. Dóra - egy itt élő/tevékenykedő érem szobrászművész (helyi állami dijjal kitüntetett magyar)- bizonyitotta, hogy van harmadik oldal is. Mikroszkopikus reliefekkel gazdagitotta annak harmadik oldalát.
Esetünkben a harmadik oldal a turista. Esznek, isznak, szemetelnek s bár szállodákat s éttermeket töltenek be, mindenki, mindenütt utálja őket. Otthon már én is ilyen turista vagyok s igyekszem nem szemetelni.
Egyik tervem kapcsán összejöttem két japán szakmabelivel. Beszélgetéseinken felbuzdúlva, egy európai utat terveztünk, melynek programjával engem biztak meg. Sok helyet bejártunk s Prágában voltunk, mikor is titkomat elárúlván Bécs helyett Budapest lett utunk következő állomása. Korán érkeztünk, hotelt stb. elintéztem, s a Duna Pesti oldalán kaptunk be valamit, ittunk néhány kortyot. A Lánchidat keresztezve, ők, a lépcső helyet a kapaszkodót választották. (Tervem az volt, hogy a Mátyás Templomig elsétálva, a keleti oldal látképe után a sétányon barangolva a nyugati oldalt is bemutatom s a toronynál visszafordúlva az Úri utca kapualjában lévő kis vendéglőben liba májjal lepem meg őket. Az Andrássi út-Hősök Tere másnap lett volna esedékes.) Megérkeztünk - s Prága után - én elnémúltam. Valamilyen csatorna épitkezés anyagainak halmazán keresztűl botladozva érkeztünk a gyönyörű templomhoz. Itt azután vége lett mindennek. Kérték, hogy gyorsan menjünk el a szállodához ahol kifizettem mindent a büntetésekkel együtt s egy esti kis géppel Bécsbe repültünk. Ott még néhány napot eltöltöttünk (nagyokat nevettek Hans Hollein és Fisher von Erlach műveinek "dichotomy"-jánál) s azután Heathrow felé orientálódtunk. Ott egymást megölelvén ellenkező irányba hazarepültünk.
A japánok nagyon érdekes emberek. Ők nem szeliditenek sárkányokat, ők a "gong" szerelmesei. (Ah, the fifth gong!) Kapcsolatunk ma is él, levelezéseink közepette felelevenitjük élményeinket. Én sokszor felhozom Budapest mesés panorámáit, ők erről mindig udvariasan hallgatnak.
(jól értem hogy egy teljes budapesti sétát, andrássy utat s minden egyebet elsöpört egy, azaz 1 darab csatornaépítés?... ... ... pedig van ilyen, a világban jártamban keltemben magam is tapasztaltam ilyesmit, egyik turistaközpont sem *skanzen*, mármint az élő városok nem azok - valóban egy útfelbontás zökkenti ki a turistázó lelket? ezért szállodakijelentkezés és repülőjegy? nincs egy kicsit túlérzékenykedve ez? ... ... vagy én értek félre valamit?)
Kedves lszb, ha nehezen is, de eljutottunk oda, hogy körvonalazódni látszik a megoldás. Mit görcsölünk itt holmi Szent György térrel?!
Lebontani az egészet és helyette kínai mintára felépíteni mondjuk Hallstatt városát, azt nagyon csípik a japánok. Nyaranta lépni nem lehet tőlük az eredeti helyszínen, elragadtatva kattintgatják a digitális technikát.
Mindezt megoldhatnánk egy gyümölcsöző konzorcium keretében Kanadával. Kanada megkapná 50 évre a koncessziót, Ön lovasszobrot kapna Ottawa főterén, mi meg nézhetnénk a dögunalmas Mátyás templom, Magdolna torony,Halászbástya, Budai Vár stb. helyett a tuti turistalátványbiztos Hallstattot és nem kellene annyit utazgatnunk ezekben a drága időkben.
Az egész projektben kitüntető szerepet kaphatna Mr. Castello is, ezzel nyilván egyetért. Bizonyára lenne néhány jó kis látványterve így előzetesen.
El ne felejtsem, jó volna beszerezni egy újabb fajta magyar helyesírás javító programot is kedves írásaihoz, csak a rend kedvéért. Andrássy úr pedig még mindig y-nal írja a nevét.
Nem kell lebontani, már lebontották nagyrészt, alig van ott valami.
A pusztaságról és annak beépítéséről szól a blog. Talán még nem tűnt fel önnek.
Buldózerekről beszél, meg rombolásról, mintha volna mit rombolni, de hát nézzenek az első képre, van ott valami?
OFF
Elnézést, de kérek mindenkit, hogy figyeljen arra, hogy a főnév után az "úr" kisbetű! - mivel jelző (régen úgy gondolták, hogy szabad ember, a saját maga ura). A nagybetűs szerkezet feltehetően az "Elvtárs" jelzőből maradt, amikor egyes elvtársak azt gondolták magokról, hogy istenek és Istennek való tisztelet illeti őket.
Huszti István
Lszb helyesírásáról kéretik leszállni. Örüljünk, hogy igényes stílusban, lényeges dolgokat ír. (Amikkel vitázni élvezet :-).
Kedves Imre! Örömmel leszállok, de nem értünk egyet.
lszb úr nem igazán vitapartner, mert mindnyájunk mellett elbeszél, mondandója kizárólag Nagy úr sőt Úr tervének felbecsülhetetlen értékeit védi és bizonyítja. Hacsak nem az elköltendő libamájra, valamint a derék japán atyafi sajnálatosan eltűnt háromlábú székére gondol lényeges dolgok címszó alatt.
A helyesírás a tiszta gondolatok tükre (a helyesírás logika, mondta Kubinyi László tanár úr az Eötvös gimnáziumban).
Nékem nem élvezet olyan gondolatokkal vitázni, melyekkel egyfelől nem lehet, másfelől az illető úr vitatkozás címen kiszól a fejéből és általam nem értelmezhető összefüggésekre,élményekre utal félmondatokkal.
Most már tényleg kiszállok én is, nem gondoltam hogy a kisméretű lavórba dobott kavicsommal ekkora hullámokat keltek.Erre mondják persze,hogy vihar a...ben.
Talán mégis megtudtunk egyet s mást, többek között a lényegről azt, hogy először, másodszor és sokadszor egy jó programot kellene szülni erre a helyszínre.
Műmájerség nélkül gondolni a történelemre s annak emlékeire.
A pályázatok (tervek) sikertelenségének oka sokszor a rossz kiírásban, a cél megfogalmazásának vagy magának a célnak helytelen elgondolásában keresendő, mint ahogy ezt a fenti szerény elaborátum is példázza.
Maradok tisztelettel.
Yoroshiko onageitashimas*. Ami lszb egykori vendégeinek nyelvén, tehát japánul annyit jelent, hogy nagyon, szívből, de tényleg igazán örülök, hogy az úr (avagy hölgy) megtisztel a megjelenésével. Végülis azt jelenti japánul, hogy hali. De micsoda különbség...
* remélem, sikerült betűhelyesen leírnom. Ha nem, a japán levelezők :-) szíveskedjenek kijavítani
Yoroshiku onegaishimasu
Nem kizárt, kedves Fenyvesi, de én konkrétan Kovács Bence vagy neje, V. Judit lektori szigorában reménykedem.
Kedves lszb, másfél évig éltem Japánban és azután is gyakran láttam vendégül a szigetország lakóit Budapesten. Úgyhogy, gomenoszáj (azaz bocsánat), de nem értem a fentebbi sztorit.
Tényleg elkanyarodtunk kicsit a témától.
Az eddigi hozzászólásokról:
Nagyon örülök a kritikus megjegyzések közül azoknak, amelyekből a féltés, aggódás hallatszik. A helyszínen az eddig történtek teljesen indokolják ezt a hozzáállást.
Tényleg komoly kérdések ezek.
Én úgy gondoltam, hogy a palotanegyed beépítésének folyamata, belső logikájának továbbgondolása lehetséges megoldás.
Tényleg jó lenne látni a teljes értékű alternatívákat.
Azok az elképzelések amelyeket láttam, vagy csak részmegoldások annak a bizonyos Honvéd Főparancsnokság torzójának kiegészítésére, vagy madártávlatból bizonytalan épülettömegek, kicsit emlékeztetve a Szent György utcai házsorra, a Teleki-, József főhercegi palotára, az istállóépület kb. harmadára.
60 év után ennyi.
Elátkozott hely lenne? Nem hiszem.
De gondoljunk az Asztóriánál a régi Nemzeti Színház tömbjére. Még tovább állt üresen. Sosem volt elég pénz?
Vagy itt van a Központi Városháza, a Károly laktanya körúti része. Nem mozdul előre.
Miközben a fővárosban és vidéken is városnegyedek, városok épültek, 50-100 év óta folyamatosan.
Az lehet talán, hogy a kiemelt helyek fontossága lebénítja a döntést, várhatóan népszerűtlennek látszó döntést nem szívesen hoznak.
Ez a blog egy próbálkozás, terítsük ki lapjainkat, álmodozzunk, győzzük meg egymást, barátkozzunk akár szokatlan ötletekkel.
Az olyan megjegyzéssel, hogy "ilyen ezen a helyen sohasem állt", nem tudok mit kezdeni.
Csak képzeljük el, hogy 1839-ben egy pesti lap ilyet ír: "ezen a helyen sohasem állt lánchíd", ugye milyen humoros?
Kis kitérő
Egy Szent György téri ásatás gazdag leletanyagáról találtam linket.
http://epa.oszk.hu/02000/02007/00039/pdf/EPA2007_bp_regisegei_35_2_2002_...
A lelőhely az un. kaputorony a mai "A" épület előtt. Egy kút.
Mindjárt a bevezetőben:
"A Budavári Palota „A" épületétől közvetlenül északra
fekvő területnek, az az a Szent György tér déli felének
régészeti feltárására 1997 augusztusától októberéig
került sor Magyar Károly irányításával. Az újabban
Friss palotával azonosított nagyméretű városi palota
épület északkeleti sarkának felépített falrekonstrukciója alatt egy közép- és török kori leletanyagot tartalmazó kút került elő"
Mondjuk eddig úgy tudtuk, hogy Friss palota egy udvarral beljebb, a mai "C" épület alatt lehetett (Mátyás kút).
Persze lehet ez annyira új felfedezés is, hogy 9 év alatt se lehetett a neten közzétenni.
De vajon mért gondolom úgy, hogy a régészek azt sem tudták, hol járnak.
A gazdag leletanyag hálistennek jó helyen van már, a képek a belinkelt cikk végén.
Ismét a régészeti feltárásokról.
A hozzászólásokban nem említette senki, de tényleg van a feltárt területen valódi szenzáció is.
http://www.nol.hu/archivum/archiv-375495
Az első budai zsinagóga és rituális fürdő, még IV. Béla korából. (jelenleg visszatemetve az útburkolat alá).
Gondolom nem lenne akadálya annak, hogy a felszín alatt (hasonlóan a nemrégiben kialakított megoldásra a Március 15. téren) bemutatható legyen, összekötve a helyreállított középkori pincékkel.
Ne romboljunk, építsünk!
Nekem is ez a véleményem.
Kedves Castello, ez a szenzáció kb. harmincéves, ha nem több:
"...Nagy Lajos 1348-50 táján vallásos türelmetlenségből elűzte a budai Vár zsidóságát. Az ő korábbi lakhelyük a Vár déli végén,a Fehérvári kapu közelében állt. Ott volt a legrégebbi- már 1307-ben említett - zsinagógájuk is.
A király a zsidók itteni házait s telkeit(a mai Szent György utca nyugati oldalán a Fehérvári rondellától délre) főembereinek adományozta el. Ezeknek a tulajdonosoknak egyike bizonyos Johannes lapicida volt, az Anjouk palotáinak s templomainak kedvelt építőmestere. Az 1360-as években a király és Buda újra visszafogadta elűzött zsidóságát. A zsidók ekkor - mivel régi házaikban már bárók s más kiváltságos emberek ültek - a mai Táncsics Mihály utca egyes házait kapták meg. Így kerültek hát a budai zsidók a hajdani Kammerhof, a királyi nagy kúria közelébe..."
És építették fel a volt Zichy ház udvarán kiásott, 1461-ben épült nagy kéthajós zsinagógájukat.
És így tovább. Ugye milyen érdekes dolgokat lehet megtudni ezektől a fránya régészektől?
A rombolásról:
"S amint a Szent György tér déli végén haladunk(1974):hatalmas munkagépek a mai Hunyadi udvaron gyalulják,pusztítják a felszínt.
Okos mérnökök rajzasztalaik fölé görbedve kitalálták: új felszíni arculatot adnak a hajdani királyi palota előterének! Lesüllyesztik a szintet x magasságról y magasságra.
Holmi régészeti tanács, terv nem volt a kezükben.
Arra hivatkoztak,a palotaásatásokat 1962-65 körül befejezték, a gótikus palota feltárási munkái réges-rég véget értek.
Így tehát - vélték a műszaki fők - szabad a vásár...."
(Nem ismerős a helyzet?)
"S ahogy a baggerek, földgyaluk ....között végigbotladoztam,....A markológép gótikus köveket emelt ki a földből, s rakja teherautókba !
A kihányt földben találtunk egy gyémántmetszésű festett oszloptörzset, pár gótikus bordát.Félreraktuk...késő gótikus faágmintás kövek egy csoportja kerül elő.Ezeket is félreraktuk.....
Jelentem a múzeumi elöljáróknak.A vállukat vonogatják.
Egymás után szedjük ki mentjük meg a hajdani gótikus épületplasztika remekeit.
Egyedül egyik elöljáróm Lócsy Erzsébet kísérli meg,hogy feltartóztassa a gépi erővel végbemenő rombolást, a középkori falmaradványok robbantását.
Ekkor már tudom a markológépek nemcsak a törökkori járószintjeit tüntetik el...de megsemmissítik a késő középkor járószintjét is. Magasan álló gótikus falakat rombolnak sőt un."tri kettővel" robbantanak szét.
Nincs fűm nincs fám amihez, akihez kapkodhatnék. Holott ezt a rombolást a törvény tiltja."
Ilyesmi remélhetőleg már nem fordul elő, csak illusztráció a közelmúltból.
Ami a kis vacak kutat illeti, mint lelőhely:
"1974. február 14. Még ugyanezen a napon portréérmeket idéző - szép borongóan fájdalmas orcájú - férfifejet is találtunk.
Aztán meg egy szobortalapzatot. Rajta egy lovagnak színes harisnyanadrágba bújtatott sarut viselő lába....
..és aztán megindult a torzók áradása...Végül is körülbelül négy tucat torzónk lett....
És ez a kimeríthetetlennek tűnő lelőhely - egy összeomlott óház esővízgyűjtő ciszternás udvara - mindössze nyolcvan négyzetméter.....
nehéz elhinni,hogy ebben .. a kicsiny kriptában öt évszázadig szunnyadoztak művészetünk aranykorának tetszhalottai..."
T.Castello, kérem ne vegye bántásnak, de aki ilyen fába vágja a fejszéjét, mint Ön, annak bizony ilyesmikről is tudnia, kutatnia, olvasnia kell, még azelőtt, hogy egy vonalat is húzott volna.
forrás:Zolnay László Hírünk és hamvunk(Magvető 1986)
Kedves Fenyvesi úr!
Megpróbáltam beazonosítani ennek a bizonyos térszintsüllyesztésnek a helyét a Hunyadi udvarban.
Legvalószínűbbnek a nyugati várfal környéke lehet, ott tényleg visszavettek a várfal magasságából, és a későbbi feltöltést eldózerolták. Viszont erős a gyanúm, hogy nem buzgó mérnökök találták ki ezt, hanem a lelkiismeretes régészek (legyen a helyreállítás korhű).
Meg is semmisült az Ybl fedett lépcső, az Őrségépület, a Lovarda és a teljes Istállóépület.
Most korhű a környezet (a mai kort biztosan jól adja vissza).
Na persze abban biztos vagyok, hogy nem egy régész végezte a piszkos munkát.
De teljesen más a helyzet Zolnay Lászlóval. Ő szenzációs leleteket talált, és mentett meg számunkra.
Rohantam is a Történeti Múzeumba amint lehetett, hogy megnézzem a gótikus lovagteremben.
De mint Ön is írja, 1974-ben történt.
Amiről én írtam az 1997-ben. Akkor nem tötént csoda.
Túl az 1900-adik megtekintésen ...
Álmodozások (a projekt finanszírozása)
9 éve hívták fel a figyelmünket arra, hogy ne merjünk nagyot álmodni.
Majd csillogó szemű vezetőink meghirdették a jóléti rendszerváltást.
És épültek a sztrádák, behálózva az országot, viaduktok és alagutak. Az EU-s támogatások szinte kimeríthetetlen forrásként álltak rendelkezésünkre (legalábbis ilyenekről olvashattunk), s a gazdaság szárnyalt, mint egy puma (elnézést :)
Mi meg vásároltunk hitelből, karácsonyra, húsvétra, na meg a két ünnep között.
Nem tudtuk, de mertük és tettük: feléltük a jövőt.
És eljő a jövő ...
És üres az éléskamra.
Olyan ez a helyzet, mint szegény Napóleon oroszországi hadjárata: Moszkva felé menetelve elrekviráltak mindent, és visszafelé, ugyanazon az úton keserűen tapasztalhatták, hogy már nincs mit enni.
De hogy kapcsolódik mindez a Budai Várhoz?
1945 után (azért lássuk be, sokkal rosszabb helyzet volt, mint ma) az első dolog volt a romeltakarítás és az újjáépítés. Miért is? Hogy ismét élhető világ legyen.
És miből is finanszírozták? Lássuk be, elsősorban munkából.
Jelen fázisban ez a tervezést jelenti. Szellemi munka.
Huh! ezt csak most olvasom.
"De vajon mért gondolom úgy, hogy a régészek azt sem tudták, hol járnak."
Próbálok megmaradni jó modoromnál, de nehezen megy.
Több szerénységet Mr.Castello !
Látott már,olvasott már,megszólított már egyáltalán élő, a területen munkálkodó, munkálkodott régészt???
Még egy kicsivel több alázat is jót tenne!
Kedves Fenyvesi úr!
A rombolásról teljesen megegyezik a véleményünk.
A belinkelt Népszabadság cikk 2005. augusztus 31-én állítja, hogy szenzációsnak is mondható lelet került elő.
A szövegből is kiolvasható persze, hogy ennek léte köztudott lehetett már, de más dolog valamit sejteni és más azt a dolgot látni, tapintani, és valamikor be is mutatni.
A másik régészeti leletről is szép tanulmány olvasható a belinkelt dokumentumban. De hol is találták ezt?
A helyszínrajz alapján az északi kaputorony tövében.
A szöveg meg Friss palotáról is beszél, hogy az újabb feltételezések szerint az ásatás közelében állhatott, vagyis nem az eddig tudott helyen, egy udvarral beljebb.
Megköszönném, ha erről tudna valami részletesebb információt adni, sajnos én nem találtam.
Ezért fogtam gyanút, hogy itt valami bizonytalanság van.
Elismerem, hogy ezt nem a legkorrektebben fogalmaztam meg, elnézést kérek.
Magam nem vagyok régész,csak érdeklődő.
Ez a szakma mindig tele van, volt bizonytalansággal, lévén még nem találták fel a föld(ház) alá látó készüléket,csak ahhoz közelítő masinákat, eszközöket.
Az sem segíti a bizonyosságot, hogy a régész hölgyek és urak sajnos nem ritkán, szó szerint lehülyézik egymást, teóriáik, hipotéziseik jelentős különbözősége miatt, már elnézést a kibeszélésért.
A bizonyításhoz pedig mindenkor sok pénz,történelmi lehetőség (pl.út- és egyéb építés vagy sajnos háború) és engedély kell, amit ráadásul egymásnak kell adniuk.
(Korábban közöm volt néhány dunántúli kastélyunk helyreállításához, a tapasztalat az életből származik.)
Kell a tudáson túl egyfajta érzék, szimat, amit talán a korábbi életek megismerése iránt érzett szenvedély táplál ahhoz,hogy valakiből jó régész legyen. Ez a valami nem tanulható, csak fejleszthető.
Ne bántsuk hát őket, ha nem ott találnak meg valamit, ahol előbb sejtették.
A korábbiakban mindössze arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy történelmi helyszínen építeni bármit, nagyfokú érzékenységet és körültekintést követel. Tisztában vagyok vele, hogy korunk közgazdászoktól uralt haszonelvű szemlélete ezt igyekszik jelentéktelenné zsugorítani, mert a megtérülési ráta nem a szokásos időtartamban mérhető. Legalább mi építészek ne hagyjuk magunkat megvezetni.
És akkor most jöhet a kedvenc lózung - ami sajnos igaz - hogy amelyik népnek nincs múltja....
1.Az eláshatja magát és akkor majd lesz neki egyszer...
2.Vagy nem, mert nem lesz aki kiássa.
A témáról.
Meglepett, meghökkentett, megdöbbentett s valójában melegséggel töltött el, hogy akad még egy valaki, aki álmait hajhássza.
Nekem tetszik a javasolt hármas térrendszer s képesnek érzem magam a felszintől elvonatkoztatva a lényeget - a terek kapcsolatát - a magam módján értelmezni, sőt gondolat-társitás eredményeként képzeletemben élő példákkal megeleveniteni. (Dávid - Campidoglio).
Más.
Távol keleti kollegáim reakcóját illetően: őket vendégeimnek tekintvén, felelősnek éreztem magam kedélyük vonatkozásában. (Most már tudván) a siklóval érkezésünk után (magam is meglepődtem a látványtól, mely fogadott) kollegáim zavarban voltak. Olyan történt, mely addig nem fordult elő, jelenlétemben anyanyelvükön kezdtek egymással társalogni. A Disz Téren - egy addig nem látott sorompó közelében - néhány autó tulajdonos heves vitája fogadott bennünket. Ők a szavakat nem értették, a gesztusokból itélvén zavaruk tovább növekedett. A Mátyás templomhoz érvén, kis háromlábú székeinket megfelelő látószögben elhelyezvén, ki-ki a maga skicceivel kezdett foglalkozni. Egyikünk sem használt digital technológiát. Egy alkalommal - távolabb elhelyezkedő - kollegánk helyét, a kis széket s rajztömbjét elhagyta. Rövid idő után visszatérve azokat nem találta. Ismét egy rövid anyanyelvükön való társalgás, majd az eredmény angolul: azonnal menjünk az eredetileg tervezett programunk következő állomásába. Ez történt, nem akartam Önöket ilyen részletekkel untatni, egy kitünőnek igérkező hangversenyre is vásároltam jegyeket, melyeket ma is örzök.
Ha jól láttam Nagy Úrat is "Mr." megszólitással illették. Magyaron kivűl kénytelen voltam még néhány nyelvet megtanúlni. Az irott szövegben, az általam ismert nyelvek használatánál, az "Úr" kifejezést mindig nagybetűvel irják. A háttér nem komplikált, az tisztelet adás. Én ilyen értelemben használtam/használom a kérdéses kifejezést. (Valójában jelző az Huszti Úr?)
Reméltem, hogy a téma érdekessége egy "szakmai" diskurzusba torkolik. Sajnálom s bocsánatot kérek helyesirási fogyatékosságaimért. Büszkeség tölt el, mikor - bárhol élő - honfitársaink sikereiről olvashatok. Nincs - soha nem volt - szándékom konzortiumot létrehozni s lovas-szoborról sem álmodoztam. Magam is foglakozván a témával, árnyékterveim - elsősorban magam számára - igazolást nyertek.
Jó lett volna, ha néhány - a beépitési javaslatban rejtőzködő szerintem megfontolandó - gondolatot - azok mellék vágányra terelése nélkűl - azok értékében boncolgattuk volna.
Kellemes Karácsonyt, Boldog Újesztendőt s sok-sok szerencsét Mindnyájuknak.
Kedves lszb!
Ha nekem nem hisz, nézze meg itt: http://www.magyarhelyesiras.hu/index.php
Gépelje be a "Kovács Úr" kifejezést és a kereső automatikusan "Kovács úr"-nak hozza ki. Értem én, hogy a nagybetűs írás a tisztelet jele akar lenni, de pl. ez az írásmód sok vallásos ember részére egyfajta tiszteletlenség - legalábbis az általam érzékelhető magyar nyelvterületen.
Írásait nagyra értékelem, szívesen olvasom, a helyesírással kapcsolatos megjegyzésem alapvetően nem személyes volt, egy általános hibás szokás ellen szóltam, kérem így fogja fel.
Boldog, Békés Ünnepeket kívánok én is.
Huszti István
Kedves Fenyvesi úr!
Most megtudhattuk, mi mindenre jó a magyar helyesírás.
(kicsit vicces, hogy mindezt egy 'magyarhelyesiras.hu' linken találjuk, de alkalmazkodnunk kell a helyesírásra fittyet hányó internethez)
Pallérozza az elmét: a helyesírás a tiszta gondolatok tükre.
És nem utolsó sorban eltereli a vitát.
Mondhatják erre: milyen vitát?
Elnézést kérek Fenyvesi úrtól, megint hibáztam.
A megjegyzésem Huszti István úrnak szólt.
(és még azt a nevet is elgépeltem elsőre: Hiszti-t írtam véletlenül)
Nagyon sokan látogatják ezt a blogot.
Csak találgatom, hogy a téma, a terv, vagy a vita miatt olyan érdekes.
Nem túl sok a visszajelzés, az eddigiekben messze az elutasító hangok az erősebbek.
De haladjunk tovább.
Nézzük meg a következő animációt:
http://www.youtube.com/watch?v=cDRBOTunwz0
A Szent Jobb kápolnát mutatja be, idő és eszköz hiányában kicsit olyan, mint egy műszaki átadás előtti bejárás.
De az elgondolás jól követhető azért.
A földszinti előcsarnokból lépcső vezet a kápolna terébe. Az ívelt vonalú lépcsőszakaszon felfelé haladva fokozatosan bontakozik ki előttünk-felettünk a nagy, kupolás tér.
Ívelt gerendákból alkotott kosárszerű csillagboltozat hordozza a kupolát.
Megérkezvén az első emelet szintjére a mintegy 700 nm-es térség közepén lehetne megtekinteni a koronázási ékszereket, és a szent ereklyét.
A látogatók a körbejárás után a lépcső másik ágán tudnak távozni.
De alkalmas ez a tér zenei koncertek rendezésére is. Az oltár lépcsőjén a kórus, előtte a zenekar, a térség maradék 70 százalékán a közönség.
Természetesen istentiszteletek is lennének, meg nagyszabású ünnepségek.
A Szent Koronát a történelmi hagyomány szerint csak kiemelt napokon kellene bemutatni, általában a saját ládájában pihenne a főoltáron.
A Szent Jobb kápolna altemploma egyben bejárat lenne a romterületet bemutató földalatti múzeumba.
És most egy posztmodern gondolat:
A kupola belső felületét, de a kápolna oldalfalait, hatalmas ablakait is burkolhatná hajlékony LCD vagy LED kijelzős fólia.
Milyen érdekes is lehetne: mondjuk egy hétig Maulbertsch vagy Tiziano freskókat nézegethetnénk, vagy Chagallt.
Az ablakokon meg 'üvegfestményeket'.
De kortárs műveket is, videoképeket, animációkat.
Mi a különbség álom és álmodozás között:
most mély álomban vagyunk, álmodozni meg csak ébren lehet ...
Alaprajzi elmélkedések - barátunk az enfilade (fr. ejtsd: anfilád)
Mit is ír a lexikon?
"paloták termeinek olyan elhelyezése, hogy rajtuk a nyitott ajtók során, mint egy tengelyen végig lehessen tekinteni"
Hozzátehetjük még, hogy nemcsak végig lehet tekinteni, de végig is lehet járni. Egybenyitva tetszőlegesen nagy tér, amely ajtók bezárásával szeparálható.
Az enfilade előtt folyosó, vagy másik enfilade, közvetlen elérhetőséget is biztosítva minden teremhez.
Néhány példát mutatnék:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/thumb/0/06/NevaEnfilade.png/300...
http://mgerwing.files.wordpress.com/2010/11/westminster-palace-plan.jpg
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/thumb/5/5a/Blenheim_Plan.jpg/30...
Ezek persze csak alaprajzok, de lássuk, hogyan is mutatnak
http://2.bp.blogspot.com/_scRdSp7lH3o/S8PEu_4de6I/AAAAAAAABKs/n1OGfI_Qrj...
http://farm4.static.flickr.com/3397/3275399375_40b604d568.jpg
Miért is érdekes ez?
Az egyszerű alaprajz hihetetlen változatosságot biztosít.
Kis kitérő: a bécsi Burgban jártam, már elég régen. Az első emeletre érve két hatalmas szárnyas ajtó áll egymással szemben.
Egyiken a felirat: "Múzeum", a másikon: "Köztársasági elnök" (persze németül).
De ki nem találkozott már ezzel az elrendezéssel?
1.-2. terem: ábrázoló geometria tanszék,
3.-4.-5. terem: analízis tanszék
vagy
1.-2. fogászat
3. röntgen
4. vetkőző
vagy
1.-5. elnöki lakosztály
6. 102-es szállodai szoba
vagy
1.-3. középkori szárnyas oltárok
4.-6. itáliai reneszánsz táblaképek
Nem ragozom, de mindannyian tudjuk, hogy az ábrázoló geometria tanszék már férfi fehérnemű részleg is lehet, miközben maga az épület tán nem is változott.
Az alaprajz biztosítja ezt a flexibilitást.
Mások álmai ...
vessünk néhány pillantást a következő linkre
http://www.skyscrapercity.com/showthread.php?p=83418611
Egy, mondjuk Mátyás-korabeli időket idéző 'rekonstrukció'.
Simán eldózerolná az ötletelő a jelenlegi Budavári Palotát, hogy a tényleg gyönyörű Mátyás palota újra ragyoghasson.
Kedves Fenyvesi úr, amikor az első blogbejegyzésben azt említette, hogy
"Viszont hamár újjáépítjük a vérzivatarban odalett örökségünket, miért nem Károly Róbert v. I. Lajos? Bármelyiküket szívesen látnám a trónon, (arról nem beszélve, mekkora nagy szükségünk is lenne rájuk a mai időkben: pénzügyi stabilitás, dugig tömött kincstár, európai nagyhatalmi pozíció, stb.) épített környezetükkel egyetemben.
Zolnai László idevágó kutatásai, feltárásai kíváló támpontul szolgálhatnának."
ilyesmire gondolt?
És mi van buldózerekkel, vagy azt képzelte hogy barokk palota szégyenkezve, szemlesütve majd magától somfordál el?
Élet a megújult Szent György téren!
Huszti István írta még az első megjegyzések között:
"Kérem engedjen meg egy komoly észrevételt, nem szakmait, csak egy budapesti polgár benyomását. Én nem szívesen sétálgatnék egy olyan várban, amit Ön felvázol, egyszerűen rosszul érezném magam benne. Én egy élő várban szeretnék sétálni, nem egy múzeumban, felvonulási téren, dísszemlén, stb. "
Akkor álmodozzunk :)
A Szent György tér északnyugati sarkában, a beszögellésben egy kávéház van, olyan 'kiülős'. Mint amilyen pl. a velencei Szent Márk téren a Florian.
Budai úriasszonyok kedvenc találkozóhelye, 20-25 év után 'Szent György téri kávéház' címmel novelláskötet jelenik meg, sorra véve a kis édes és pikáns történeteket, amelyeket itt hallott az író.
A kávéház teraszáról kiválóan megfigyelhető, amikor a nagykövetek limuzinjai áthaladnak a Szent György kapun, és tovagördülnek az elnöki fogadásra.
A legizgalmasabb azonban nem ez lesz, hanem az évenkénti 'fiatal Mári Terézia hasonmás' verseny. Ezt persze az előudvar egyik palotájának dísztermében szokták rendezni (a terem pontos mása a régi trónteremnek, még empire stílusú festett falakkal).
A győztes aztán arannyal hímzett ruhában hollófekete paripán (schwarz-gelb) végiglovagol a palotanegyed nagy tengelyén.
Ez a verseny a bevezetője az igazán nagy tavaszi attrakciónak: az európai udvari testőrségek versenyének. Ilyenkor kétnaponta más-más testőrség őrzik a Palotát, és mutatós őrségváltásokban gyönyörködtetik a közönséget. Medvebőrkucsmás britek, feszes egyenruhás svédek.
Persze a köztársasági gárdák sem lennének kizárva, sármos franciák antant szíjjal, és a Hradzsinból is közismert cseh légionáriusok.
Érdekes, már vagy öt éve zsinórban nyernek a britek, az oroszlános kapuhoz igen jól megy a medvebőr kucsma.
Ősszel szokott kezdődni a világhíres Budavári Filmfesztivál. Kíváncsi szemek követik a világsztárokat, ahogy eltűnnek a szálloda árkádjai alatt, majd megjelennek integetni az ablakokból.
És még nem is beszéltem az udvari bálokról. Minden évben két híres bál van. Télvégén az Udvari Bál, nyáron meg a 'Bál az Udvarnál'.
Előbbi a Budavári Palota híres, 300 méteres teremsorában, másik az Oroszlános Nagyudvarban kerül megrendezésre. (ekkor a büfét a trónteremben találjuk meg, ablakaiból jó kilátás nyílik a nagyudvaron kavargó bálozókra.
És az őszi eseményekről még nem is szóltam ...
Ajánlom, sétálgassunk az élő várban.
http://img11.hvg.hu/image.aspx?id=5004c63d-c593-4126-af96-1dd01ca44240&v...
Jelenleg sajnos csak ez van.
Kedves Castello
Lévén, hogy rám hivatkozott reagálnék néhány szóban. Előzetesen kérem, hogy bár az Ön által leírt világ nagyon távol áll tőlem és ellenérzéseket ébreszt bennem, ne tekintse véleményemet ellenségesnek. Olvasva az eddigieket valamilyen értelemben kezdem megkedvelni, nem a tartalmat, hanem magát a jelenséget.
Öb az alábbiakat írta:
"A Szent György tér északnyugati sarkában, a beszögellésben egy kávéház van, olyan 'kiülős'. Mint amilyen pl. a velencei Szent Márk téren a Florian.
Budai úriasszonyok kedvenc találkozóhelye, 20-25 év után 'Szent György téri kávéház' címmel novelláskötet jelenik meg, sorra véve a kis édes és pikáns történeteket, amelyeket itt hallott az író.
A kávéház teraszáról kiválóan megfigyelhető, amikor a nagykövetek limuzinjai áthaladnak a Szent György kapun, és tovagördülnek az elnöki fogadásra."
No ez ami nekem pl. nem hiányzik.
Huszti István
Kedves Huszti István!
Ha tovább is olvasta volna a megjegyzéseket, rájön, hogy amit itt leírtam, az egy paródia - Örkény modorában próbálkoztam.
Nem tudom, valakinek ez tetszik, valakinek az.
És van akinek ez:
http://img11.hvg.hu/image.aspx?id=5004c63d-c593-4126-af96-1dd01ca44240&v...
:)) Hát akkor mégis vicc az egész, jó rászedett !
Huszti István
OFF
Szakértők, szakértelem, józan ész és az alkotó elme csatája
Milos Forman: Amadeus c. filmje nyomán
(aki nem látta, annak ajánlom, de itt abbahagyhatja az olvasást)
Helyszín: császári fogadószoba
Szereplők:
II. József, a császár
udvari karmester,
opera igazgató,
udvari zeneszerző, mint szakértők
(libériás inasok)
és Mozart
Nagy lekesedéssel mesél a készülő operájáról (Szöktetés a szerájból).
A szakértők látatlanul elutasítják a tervezett operát.
A császár viszont megadja a lehetőséget, józan (majd' azt mondtam: paraszti :) eszére hallgatván. Bár az egészről talán csak azt tudja 'szakérteni', hogy Mozartnál túl sok a hangjegy.
Hát ennyi ...
De térjünk vissza ismét a Szent György térre.
Mennyi szakértő, mennyi szakértelem eredménye a mai pusztaság. (lehet hogy túl sok volt a 'szakértő' ?)
Elmaradtak az ellenző hozzászólások.
Támogatók eddig is alig voltak.
Talán kivárnak ...
'Majd megunja, és hazamegy' - gondolhatják.
Itthon vagyok.
"S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom."
(Radnóti Miklós: Nem tudhatom ..., forrás:http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/radnoti/nemtudha.hun)
házfalak, várfalak - elmélkedjünk.
Szerintem csak mindenki leakadt a "fiatal Mária Terézia hasonmás versenynél". Majd magunkhoz térünk... :)
:) érti ugye a viccet? Csak nem szereti?
Értem, de meg még szeretem is. :) Ezért bátorkodtam kiemelni épp ezt a mondatot. :)
Sajnálom, hogy nem esett le mindenkinek.
Egy korábbi hozzászólásomban igyekeztem Örkény István Egyperces novellájának szellemét megidézni
"NÉZZÜNK BIZAKODVA A JÖVŐBE!
Körülbelüli száztíz-száztizenöt év múlva, egy szép nyári napon, soron kívül megkondítják majd az ország összes harangjait. Sokan rá se hederítenek, pedig az a csengés-bongás nagy változások hírnöke lesz!
Addigra Visegrádon újjáépül az egykori királyi palota, sosem látott pompával, óriási termekkel, függőkertekkel. Az avatási ünnepségen - azt jelzi majd a harangkongás - néhány aggastyánnak könnybe lábad a szeme. Valóban, az lesz az a perc, az a nagy és régen esedékes perc, amikor véget ér az ezeréves pechszéria.
Visegrád akkor már nem ennek a csöpp kis országnak lesz a székhelye, hanem a Dunai Magyar Köztársaságnak, melynek négy vagy öt tenger mossa partjait. "Dunainak" azért fogják hívni a köztársaságot, nehogy összekeverjék egy másikkal, az Alsórajnai Magyar Köztársasággal. Ez utóbbit akkor se magyarok lakják majd, hanem kopott öltözékű, elnyűtt alsórajnaiak, akik csak kabalából vették föl a magyar nevet.
Le se lehet írni, milyen jó dolog lesz akkor magyarnak lenni! Elég talán annyit mondani, hogy a "magyar" szó - potom száztizenöt év alatt - igévé változik, mely addigra minden élő nyelvbe felszívódik, méghozzá kellemes jelentéstartalommal.
"Magyarni" franciául például annyit tesz majd: magamat jól leszopni. Spanyolul: utcán pénzt találni, érte lehajolni; katalán nyelvjárásban: "Könnyedén hajolgatok, amióta kínzó derékzsábámból kigyógyultam." És ha valaki Londonban így szól: I am going magyarni (vagyis szó szerint: megyek magyarni), ez azt jelenti: "Ahhoz az isteni nőhöz, akit ott látsz, most odamegyek, megszólítom, belekarolok, hazaviszem és..." (Itt egy csúnya szó következik.)
Más példa: "Én magyarok, te magyarsz, ő magyarik" (mert ikes lesz az ige) hét civilizált nyelven (norvégül, görögül, bolgárul, baszk nyelven stb.) azt jelenti majd: "Ropogós kacsasültet eszem (eszel, eszik), idei uborkasalátával, miközben Yehudi Menuhin a »Csak egy kislány«-t húzza a fülembe."
Továbbá: "Anyuka, mehetek magyarni? - Magyarhatsz!" - lettül azt jelenti, hogy egy kisfiú elkéredzkedik moziba, s az édesanyja, némi habozás után, elengedi, pedig a filmet csak tizennyolc éven felüliek látogathatják.
De hagyjuk a külföldet! Itthon is sok mindent másként hívnak majd. Például a "vanília" helyett, mely idegen szó, a "háború" megy át a köztudatba, minthogy régi jelentését amúgy is elvesztette. A visegrádi cukrászdában tehát a fagylaltospult fölött ez lesz kiírva:
Eper
Puncs
Háború
Csokoládé"
Egy duplacsavar az élettől: Visegrádon csaknem újjáépült az egykori királyi palota.
NÉZZÜNK BIZAKODVA A JÖVŐBE :)
Valódi- és álkupolák
A korábbi vita egyik mellékszálát szeretném csomóra kötni :) , aztán majd haladunk tovább.
A reneszánsz óta biztosan kettős (esetleg 3-as) kupolákat építettek.
A belsőt a belső térből, a külsőt pedig kívűlről lehet látni. A két kupolahéj között kiesebb-nagyobb térköz van.
S hogy mi indokolja ezt a kialakítást? Két dolog: statika és optika. A belső térhez illesztés más méreteket igényel, mint a külső megjelenés.
A külső héj sokszor csak egyszerű, hagyományos tetőfedő anyagból áll (cserép, pala, rézburkolat).
A térköz olyan mint egy padlástér.
Két példa a külső kupola belsejéről:
Parlament:
http://parlament.freeblog.hu/files/feljut%C3%A1s.jpg
Bazilika:
http://farm4.static.flickr.com/3176/2615384014_d46050c25b.jpg
Na de mi a helyzet kedvenc várkupoláinkkal?
Bizony a Hauszmann (Korb-Giergl)-féle kupola belseje a fentiekhez hasonlított.
A Németh-féle is kettős kupola, de kis térközzel.
Mindkettő a padlástérből közelíthető meg (milyen vicces is így: valódi kupola a padlástérben).
Szóval, ha így nézzük, egyik se valódibb a másiknál.
De a felháborodott megjegyzések után komolyan elgondolkodtam, hogy nem kellene-e Budapestet álkupola sújtotta területté nyilvánítani. (vicc)
Visszatérve a Németh-féle kupolához, nekem azért tetszik, mert mint fentebb említettem, a Budavári Palota építési logikáját alkalmazza.
Viszont a jelenlegi helyére tényleg alkalmasabb az (idézőjel nélküli) eredeti várkupola.
A Németh-féle kupola pont a jelen blogban javasolt helyen érvényesíthetné teljes szépségét.
Nem értek egyet, de tetszik.
Lassan eldönthetné az ÉF, hogy a szakmáért vagy a szakma ellen van. Bár úgy tűnik, eldőlt. Pontosabban: eldőlni látszik.
Kedves Mészáros Jolán!
Kérem fejtse ki bővebben a véleményét!
Itt ülök kora reggel és csak találgatok ...
Kedves látogatók!
Hagyjuk most magukra a termekben bálozó úri közönséget, és nézzük meg alaposabban ezeket a palota replikákat.
Az 1945. utáni helyreállítás szempontjai szerint a C-D-E épület (a Mári Terézia-kori palota) eredeti barokk ablakkiképzése került vissza. A szándék biztos az lehetett, hogy mindenki láthassa az eredeti, igen visszafogott stílusú épületet.
Sajnos csak közelről élvezhető, hiszen az épülettömeget, a tetőfelépítményt már nem lehetett visszaállítani anélkül, hogy az egész Hauszmann-féle palota látvány ne sérüljön.
Én arra tettem kísérletet, hogy bár nem az eredeti helyszínen, de a közelben mégis képet tudjunk kapni a korabeli állapotról.
https://sites.google.com/site/epiteszetimuzeum/home/maria-terezia-udvar
Persze az egész homlokzat túl nagy lett volna, meg közelről nehezen áttekinthető, de a 'D' épület eredeti megjelenítése is többet mutat, mint a mai megoldás.
Hogyan is néz ki ez a Hillebrandt (Oracsek) tervezte palota?
Csak 2 emeletes (a 'D' épület már 3), kis kupola koronázza.
Az épület tengelyében nem 6 hanem csak 4 oszlopos kollonád, felette timpanon.
A homlokzat kiképzés nagyon visszafogott (nem egy Belvedere).
A két, nagyon hasonló homlokzat (eredetileg ugye a 'D' épület két hosszanti frontján) a terveben most két, egymással szemben lévő épületen jelenik meg, így könnyebb az összahasonlítás.
Ha szentelünk egy kis időt rá, mintha a Grassalkovich-stílusú vidéki kastélyokat látnánk (persze egy emlettel magasabb ez, mégiscsak királya palota)
Néhány példa:
Gödöllő
http://www.origo.hu/i/0803/20080304kastelyok3.jpg
Noszvaj
http://www.eger-apartman-eged.hu/images/noszvaj_kastely.jpg
Nagycenk
http://www.rendezvenymagazin.hu/images/Kultura/kastely5-Nagycenk.jpg
Hőgyész
http://hg.hu/upload/images/photos/000/054/831/aponyikastelykulso.jpg
Gernyeszeg
http://webkastely.transindex.ro/images/BEJ_udvarmesterek_DSCF4559.jpg
Zsira
http://bagyinszki.eu/galleries/zsirai_esterhazy_kastely/zsirai_esterhazy...
Pécel
http://static.kiskegyed.hu/db/0A/95/peceli-raday-kastely-446-16276-d0002...
Hatvan
http://wapedia.mobi/thumb/94cd509/hu/fixed/470/352/Hatvan3.jpg?format=jp...
Pozsony
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2c/Grassalkovich_Palace_(2).jpg
Bár véletlen a párhuzam, de mire is emlékeztet ez a tér?
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/66/Louvre_Museum_Wikimed...
(huha, csak nem álkupolákat látunk megint?)
És egy fontos részlet. A Budavári Palota gyönyörű kapukkal is rendelkezett. Ezek egyike sem látható manapság.
Az eredeti, August la Vigne műve:
Diplomata lépcső kapuzat
http://hg.hu/upload/images/photos/000/069/899/08_-_A_palota_nyugati_udva...
Később Hauszmann átépítette.
http://3.bp.blogspot.com/_UU0NG7KRVpY/S0ypcJqkEKI/AAAAAAAAAnw/Jka1Tajax1...
Ezek is gyönyörűek, és a palota visszaállítása után remélhetőleg újra láthatóak lesznek.
Az eredeti kapu replikáját viszont a Dísz téri homlokzaton állítanám vissza.
Kis kitérő
Görgey - Garibaldi
A Fehérvári rondellán áll Görgey gyönyörű lovasszobra, emlékeztetve a híres 1849-es várostromra.
(sajnos ez az elhelyezés kicsit az 'enyém a vár, tiéd a lekvár' gyerekmondókát szokta az eszembe juttatni, de biztos bennem van a hiba)
Képzeljük most el, hogy a szobor a szemközti Naphegyen áll, a Tabáni ligetes lejtő tetején.
Egy hadvezér, aki épp az ostromot vezényli (ismerős ugye a filmekből: jobbszárny, balszárny előre).
Tekintsünk szét erről a helyről: szemben áll a Vár, a hatalmas erődítmény, ezt kellett elfoglalni. A lőtávon kívüli magaslat igencsak alkalmas az ostrom irányítására (akár ez volt a tényleges hely, akár nem).
Rómában a Garibaldi szobor tekint le így a városra (Gianicolo).
Aki tiszteli Görgey emlékét és tisztelét teszi a szobornál (megmássza az Orvos lépcsőt), izgalmas látványt, élményt is kap.
Mint Rómában, Garibaldi szobránál.
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=NYJuOLDmz4o
https://1486669702087966625-a-1802744773732722657-s-sites.googlegroups.c...
Csillagokat látok :)
1780-ban figyelemre méltó változás történt a Budavári Palotában: megnyílt a Budai Egyetem, a Ratio Educationis rendekezése nyomán.
Az épület persze alkalmas volt erre (ld. barátunk az enfilade bejegyzést).
Viszont az előkészületek során egy csillagvizsgáló torony került a dunai oldalra.
https://sites.google.com/site/epiteszetimuzeum/home/zillack-fele-csillag...
Ez összhatásában nagyon hasonlított a Jakob Fellner egri, érseki líceumán 1765-1780 között felépült azonos rendeltetésű toronyépítményhez - írja Czagány István a korábban említett művében.
http://www.brody.iif.hu/adattar/sites/default/files/kepeslap-nagy/lyc19....
A forrást ugyan már nem találom, de sokak szerint ekkor volt a legharmónikusabb a palota homlokzata.
Történeti építészet
Példa 'sohasem volt' tornyokra.
Néha előfordul, hogy egy épület valami miatt nem épül meg, vagy nem tudják befejezni.
Ilyen például a Szent Vitus székesegyház a prágai Hradzsinban.
A XIX. század közepéig így nézett ki.
http://www.tankonyvtar.hu/site/upload/2008/12/images_07223.jpg
http://muvtor.btk.ppke.hu/etalon2/2332.jpg
Az alaprajzon a legvilágosabb szürkével jelőlt falak eddig az időig sohasem léteztek.
A Wikipedia írja:
"Csak a 19. század közepén sikerült a félkész székesegyház folytatásához szükséges anyagi feltételeket biztosítani. A munkálatok Josef Kranner építész irányításával kezdődtek meg, aki először az utólagos barokk átalakításokat távolította el a belső térből. 1873-ban, Kranner halálát követően Josef Mocker vette át az építkezés irányítását, ő tervezte a nyugati homlokzatot a két gótikus toronnyal. Az építészeti kialakítást Kamil Hilbert fejezte be Mocker halála után. Az ablakokat a legnevesebb 20. század eleji cseh művészek készítették. A nyugati rózsaablakot František Kysela tervezte 1925 és 1927 között. 1929-ben szentelték fel a befejezett székesegyházat."
Lelkes csehszlovák építők.
És a templombelsőben a bejárat mellett freskón örökítették meg Csehszlovákia nagy címerét, antikolva. Ma is látható.
Mint ahogy pl. Árva várában a "XVI. századi" faragott reneszánsz szék is a csehszlovák címert ábrázolja, ja kérem nagyon előrelátóak lehettek ott, Árva várában annakidején.
Vagy a maiak hamiskásak kicsit.
Építés közben:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c5/Praha_katedr%C3...
És ilyen lett:
http://cdn.big.bien.hu/files/news/7/8/113287_5_big.jpg
Eddig szép, nem eredeti ugyan, de jól teljesít.
Nehezebb akkor, ha már átépítették az épületet, esetleg teljesen más van azon a helyen.
Mit szoktak ilyenkor tenni?
1. újabb részek eltávolítása, régiek rekonstrukciója, vagy kitalálása
http://www.budapest-hotel.hu/images/sof_matthias_church_b.jpg
2. Patchwork
http://m.blog.hu/va/varoskepp/image/2009/anno_most/%C3%9Ari%20utca%2013....
3. Minden marad a régiben, várunk és gondolkoduk
http://www.jeruzsalemiutazas.hu/jeruzsalem/kepek_sziklamecset3_125959587...
de akárhogy csűrjük-csavarjuk, oda tudunk kilyukadni, hogy építsük fel máshol.
Az olvasások száma a 3000-hez közeledik, de a hozzászólások elmaradoznak.
Arra kell gondolnom, hogy ez a blog a reggeli, ebéd utáni kávézáshoz nyújt egyfajta szórakozást :)
Legyen a mai nap idézete a hozzászólásokból a következő:
"Márpedig ahol hatalom és pénz van, ízlés nincs, abból is kijön valami, ld. Nemzetünket mélyen megalázó Színházunk." - Fenyvesi olvasótársunktól.
Ha ismerik a történetet, aki itt meg lett alázva, az Siklós Mária, az alkotó.
Sztorizás jön :)
2002-ben az ismeretségi körömbe tartozó esztétizálók, kritikusok türelmetlenül várták az alkalmat (amely el is jött nemsokára), hogy majd lebontatják, átépítik, lefokozzák ( díszeitől megfosztják).
És nem történt semmi ... (csak az igazgatók jöttek-mentek).
Talán hogy továbbra is lehessen újjal mutogatni erre a 'szörnyűségre' (rettegj, félj és borzadj, szörnyű sárkány körme nagy), vagy azért, mert fikázni mindig könnyebb volt, mint alkotni. (Segítségül hívhatták volna a holland bánaszakértőt (CET) ...)
Nemrég figyeltem fel rá:
ha a Rákóczi (Lágymányosi) híd elejéről nézzük, a tetőzet íve pont olyan, mint a túlparti Gellért-hegyé, a dunaparti HÉV megállóból meg a Hármashatár-hegy ívének a tükörképe. Köszöngetnek egymásnak a természetes és az épített formák.
Jó szórakozást!
Jaj ebbe a hozzászólásba épp beleolvastam... érdekes aktualitása hogy családtagjaim épp tegnap voltak a nemzetiben, este szörnyülködtek kicsit a téri-formai világon... Sokkoló volt első élménynek (a remek darab mellett).
Szóval szánalmas a fenti hozzászólás, bocsánat- érdemes utánaolvasni... (javaslom Déry Attila elemzését a Mozgó Világból).
Értem én kéremszépen: szimmetria (két láb) rossz, asszimetria (négy láb) jó.
Hagyomány rossz, hagyomány jó (ha értik mire gondolok).
javaslom a fent belinket szöveg elolvasását, előbb.. ;-)
Olvasom, olvasom én ...
Ilyeneket:
"Hogy külseje milyen, az a rendeltetés jelzésén túl lényegtelen."
meg:
"bizonytalan toldalékai az épület előrésze fölé kinyúló, középső íves tetőtömbbel együtt értelmezhetetlenek."
(nekem lehet hogy sikerült)
Másik idézet:
'A megfogalmazás ("A tér közepére egy emlékművet gondoltam") is az egyéni próbálkozást; a szigorú, merev tengelyesség, a centralitás kizárólagos vágya a lelkes amatőr mivoltot erősíti (bennem).' -mB
Valahogy elkalandozó figyelmem a következőt hozta elő:
Brasilia város.
Tervezők: Lúcio Costa és Oscar Niemeyer
http://2.bp.blogspot.com/_pkSs7HLGaeQ/TNXD7Df8A7I/AAAAAAAAAFg/wHPJoGe5gD...
http://www.bestcitymaps.com/images/brasilia1.jpg
http://news.beloblog.com/ProJo_Blogs/architecturehereandthere/brasilia.j...
Találós kérdés: igazi vagy álkupola?
(bocsánat, de ennél nagyobb szabásút csak tervekben találtam, bizonyos Albert Speer alkotását, ha tudják, kire gondolok).
Hát igen: diktatúrák építészete vs. építészet diktatúrája.
Azért megnézném filmen Kubitschek elnök és Niemeyer építész tervezgetését a terepasztalnál (vö. Bukás c. filmjelenet).
"1987 óta Brazíliaváros az UNESCO Világörökségeinek listáján is szerepel." - wikipedia
Kedves Pákozdi Imre!
Az elképzelése, hogy :
"A Várban létrehozandó polgárvárosi kiterjesztés természetesen zárt soros beépítésű, kétemeletes utcákból állna, a Budai Vár létező Polgárvárosának léptékében telepítve."
részben már meg is valósult, zárt soros beépítésű bódékkal.
És ez azért is praktikus, mert ha kolbászsütés közben hirtelen előbukkanna valami értékes cserépdarab, nem kell búldózer, csak egy darus kocsi.
Manír
A kortárs építészettől sem idegen, elgondolkodtató, szokatlan vagy finomkodó elemek, épületdíszek.
Rendőr palota, Felvonulási téri irodaépület, vagy a MÜPA villódzó falai.
Ez utóbbi előképe talán az egykori Engels téri "Főz Süt Fűt" fényreklám, amelyet dekonstruktív módon, már csak 'slash' ' backslash' karakterekre szűkítve álmodott meg az alkotó.
Igen, a manír jelen van az én elképzelésemben is - a Szent Jobb kápolnára tippelek - dehát ettől lesz 'egyedi', vitatható, megosztó :)
Kérdőívet tettünk közzé, vajon mi a rendkívüli olvasottság oka, néhány a válaszok közül:
- C vírus támadta meg az ÉF-et
- sötét lyukra derült fény,(sötét)energiasugárzásnak vagyunk tanui
- tudományos kísérlet történik a (szellemi)sötétség meghatározására, melyhez képest az óegyiptomi - legmélyebb valaha mért – sötétség, valóságos ív fény
- raffinált promoció történik a Lidl áruházak Castello márkanevű termékeinek népszerűsítésére
-teljes építészetelméleti napfogyatkozás
Ragyogó :)
Csak azt tudom mondani, így tovább, hátha van még 1-2 ötlet.
Járjunk a végére.
És tudom, sok a hangjegy ...
De pontosan mely hangokra gondolt felséged? - Amadeus
Túl a 3000-edik megtekintésen ...
RIEN NE VA PLUS?
Ha igény van a folytatásra, kérem jelezzék!
Addig is jó szórakozást kívánok mindenkinek!
Igaz, hogy az ÉF-en demokrácia van(itt legalább), na de ennyire?
Mégis mi lesz itt ? Castello úr ! Be akar feküdi a jézuska helyett a jászolba, hogy ott legyen mindnyájunk karácsonyfája alatt?
Könyörgöm miért nem foglalkozik valami mással ? Ott van pl. az Ország Háza vagy az előtte lévő tér, ahol szintén valami Önnek kellemes projekt körvonalazódik.
Vagy mondjuk a Bazilika. Mióta pornósztárok, más vallási identitású aranyifjak és egyéb celebek használják ( gondosan megtervezett bulvárválásukat két hónappal megelőző) esküvőjükhöz, nálam a hely szakrális kisugárzása úgyis kissé megrogyott.
Viszont be lehetne rendezni benne Madame Tussauds panoptikumának magyar szekcióját (The tourist attraction for celebrity wax figures in London, New York, Washington, Las Vegas, Amsterdam, Berlin, Shanghai, and .…..Budapest!!!)
De átrendezhetné pl.a Hősök terét vagy ott lenne mellette rögtön a Vidámpark meg az Álattkert is.
Annyi izgalmas helyszínt kínál Önnek ez a város.
Kedves Castello, kérem hagyjon valamit nekünk az Új Esztendőre is.
Hát min fogunk számtalan gondunk közepette röhögni meg sírni 2012-ben?
És vegyünk végre könnyes búcsút.
Ha kíváncsi valaki rá, személtettem a honlapon a Budavári Palota és a tervezett építészeti múzeum alaprajzi rendszerét.
https://sites.google.com/site/epiteszetimuzeum/home/az-epiteszeti-muzeum
Megnyílt a galéria is a honlapon.
https://sites.google.com/site/epiteszetimuzeum/home/galeria
Csak hogy oldjam a feszültséget :)
Wouldn't it be nice
http://www.youtube.com/watch?v=L--cqAI3IUI
God only knows
http://www.youtube.com/watch?v=AOMyS78o5YI&feature=endscreen&NR=1
Good Vibrations
http://www.youtube.com/watch?v=TCeD_6Y3GQc&feature=related
Jó szórakozást!
Szakmaiság
Szerintem 5 kérdéskör van, amelyekhez várnám a hozzászólásokat:
1. A terület alaprajza, annak logikája
https://sites.google.com/site/epiteszetimuzeum/home/alaprajz
https://sites.google.com/site/epiteszetimuzeum/home/az-epiteszeti-muzeum
2. Homlokzatok, tetőfelépítmények - itt az a javaslatom, hogy építéstörténetileg hiteles másolatokat lehetne bemutatni
3. Épületbelsők alaprajzai - megoldásként enfilade
4. Funkció: az alaprajzból fakadóan nagyfokú flexibilitás
5. A feltárt pincék bemutathatósága, földalatti múzeum
Mottó: nem bontunk, építünk
Megjegyzés
A következő blogból:
'Koncepcióvázlat a Budai Várnegyed jövőjéről'
a http://epiteszforum.hu/node/18624
azt vettem ki, hogy egy tabu már megdőlt:
'Javasoljuk továbbá az Őrség épületének újraépítését a Palota természetes bejáratánál, az „A” épület mellett, a Szent György tér nyugati beépítésének folytatásaként.'
vagyis nem az eredeti helyszínen, hanem annak közelében.
Igen!
Válaszhattam volna 'Castello Irreale' vagy 'Castello Surreale' nicknevet is, talán nagyobb lenne az érdeklődés.
Szerintem a fentebb említett 5 kérdéskört egyenként is végig lehetne járni.
Az alaprajz ugye azt tükrözi, hogy a Budavári Palota - Szent György tér 1686 utáni építéstörténete egy egyirányú folyamat, a palota épülete bővült a tér felé, és nem a polgárváros nyomult előre. Vissza kellene fordítani ezt a több mint 300 éves trendet, vagy folytatni?
A legutóbbi törekvések a Budavári Palota homlokzatainak, belső tereinek háború előtti állapotra történő helyreállítását célozzák. Megőrizzük-e az '50-es, '60-as évek homlokzati rekonstrukcióit, a kupolát, vagy ezek végképp eltűnjenek? (romboljunk megint?)
Karácsonyi ajándék: újabb álmodozás
(Figyelem: az alábbi szöveg sajnos alkalmas arra, hogy mások érzékenységét sértse, vagy félelmet keltsen!)
A szép új VI. György tér világa 2084. (by Castello Surreale)
A Big Buildings út végén két betonoszlop közé állított kék-sárga csíkozású sorompó zárja el az utat. Az őrbódéban a Békefenntartó alakulat unatkozó katonája, kényelmes terpeszállásban.
Csak a gépkocsikra figyel, a gyalogosok szabadon közlekedhetnek. Átvergődünk a kanyargós karámon, átkelünk az 1-es számú kapun, és máris ott állunk a VI. György téren.
Balra a Békefenntartók főhadiszállása, az 'S' épület. Jobbra pedig a Politikailag Korrekt Szövegek Ellenőrző Hivatala (PKSZEH). Itt mindig hosszú sorok kígyóznak, hogy a Sajtószabadság című lapba kerülő szövegek megkapják a minősítést, mert csak így lehet biztos az olvasó, hogy hiteles, a valóságnak megfelelő szöveget olvas. Ezt a cikk végén az engedélyszám egyértelműen jelzi.
Már évek óta jelen vannak a Békefenntartók a 14-es nép területén. Persze nem kell arra gondolni, hogy valami háború miatt, dehogy. Olyan szerencsénk volt, hogy minden véráldozat nélkül sikerült.
Az épületsor végén egy kisebb pavilon igazán érdekes hely. Ott már nincs olyan nagy sor. Itt van a fontos, de hosszú nevű, Uborkagörbületlimitmaximumesetitúllépést-engedélyező Hivatal. Ezt beszédben sokszor csak Ubimaxhi-nak mondják, de csak halkan, nehogy mások érzékenységét sértse, vagy félelmet keltsen.
Persze 2-es nyelven sokkal logikusabban hangzik. Sajnos az 1-es nyelven meg túl bonyolult, betűszót használnak helyette: H.X.Q.W.S.H., ezt meg nem lehet kimondani. Így nálunk marad a 14-es nyelvű meghatározás.
A kápolnát mostanában Hand kápolnának hívják. Előtte rövid ideig Right Hand volt, de ez sokak érzékenységét sértette, másokban meg félelmet keltett.
Ha belépünk, a békefenntartók gúlába rendezett fegyvereit láthatjuk, a kupolából nyíló kilátás meg páratlan lehetőséget nyújt arra, hogy a 14-es nép egész főobjektumát megtekinthessük. A békefenntartók 24-órás szolgálatban vigyázzák a fenntartható demokratikus fejlődést, mindenki örömére.
A népeket, nyelveket a politikai korrektség elve alapján már évek óta számozzák. Az elv az volt, hogy nagyság szerint rendezve osszák ki. Temészetesen az 1-es az english lett, és utána a többi. A vita öt évig elhúzódott, és ebből négy a betűtípusról szólt. Végezetül csak az 'english' szó marad politikailag korrekt, a többi csak számmal jelölhető.
Nemrég történt, március 15-én, hogy a 14-es nép régiségeit bemutató épületnél, a Danube túlpartján a Békefenntartó őrszem csoportosulást látott. A helyszínre vezényelt Fenntartható Demokratikus Fejlődés (FDF) gárdista aktív 14-eskedésről számolt be. Szerencsére sikerült felszámolni, még mielőtt sérthette volna mások érzékenységet, vagy félelmet keltett volna.
A fenntartható demokratikus fejlődést csak a többpártrendszer garantálhatja. Történelmileg úgy alakult ki, hogy már minden nép két párttal rendelkezik, egy kék és egy sárga párttal. A választásokon a statisztikai hibáktól megszűrt eredmény 50-50 százalék, 72%-os részvétel mellett, már évek óta. Természetesen a választások után mindig koalíciós kormányok alakulnak, így lesz fenntartható a folyamatos demokratikus fejlődés.
Most sétáljunk el a várfalhoz, és tekintsünk szét a csillogó ágyúk alól: szép, új világot látunk itt 2084-ben, csak ezt mondhatom.
(Eng. szám: 1292424291816/2084, PKSZEH)
Kedves olvasók!
Bár Fenyvesi olvasótársunk könnyes búcsút vett tőlünk, sokan látogatták a blogot az ünnepek alatt is.
Két "vicces" bejegyzésemben az a közös, hogy előre nem tudjuk, mit hoz a jövő, hogyan hasznosulnak épületeink. De nem maradnak üresen, mindig található olyan funkció, amelyet jól elláthatnak.
Összefoglalnám hogyan is "él" most a Budavári Palota és környéke.
Az ember sétál a palota felé. Átkel a romterületen, az a benyomása, ha idegen, hogy itt épül valami, majd vissza kell jönni, ha kész. Amit most lát, nagyrészt értelmezhetetlen.
Mit tehet, gyönyörködik a panorámában, de nincs egy pad se, ahol nyugodtan megtehetné.
Tovább haladva szembeötlik a Mátyás kút, na az tényleg attraktív. Aztán bekukkant a nagyudvarba, körül járja, és megy is kifelé. Sokszor jártam ott, max. 5 embert láttam ott egyszerre.
Más a helyzet a Szavolyai szobornál, ott van élet, persze a kilátás miatt főleg.
És vissza a Szent György térre - biztos vagyok benne, hogy valami nagy hiányérzettel távoznak.
Szerintem a Szent György térnek olyannak kell lenni, ahol meg lehet pihenni, meg lehet beszélni a látottakat, a tér épületeinek (főleg a Szent Jobb kápolnára gondolok) is érdekesnek, felfedezni valónak kell tűnni.
Fenyvesi olvasótársunk nem tőlünk, hanem Öntől vett búcsút.
Kedves Pákozdi Imre!
Fenyvesi olvasótársunk burkoltan azt jelezte volna, hogy én hagyjam abba már, és búcsúzzam el?
'Igaz, hogy az ÉF-en demokrácia van(itt legalább), na de ennyire?' - ezt is írta. Mint korábbi megjegyzéseiben, itt is téved, ez ugyanis nem a demokrácia kérdése, hanem a szólásszabadságé.
Hadd álljon itt:
Az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatának 19. paragrafusa (1948) szerint a szólásszabadság elidegeníthetetlen jog. „Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket”.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy 1976-os határozata úgy fogalmaz, hogy „a szólás szabadsága nemcsak azokra az 'információkra' és 'eszmékre' vonatkozik, amelyeket az emberek jó néven vesznek […], hanem azokra is, amelyek bántják, felháborítják vagy zavarják […] a lakosság bármely részét”. - wikipedia
Fel sem merem tételezni, hogy Fenyvesi olvasótársunk ezt ne akarná betartani.
Ezért gondoltam, hogy Ő hagy itt minket.
Hozzászólása óta is 100-nál többen olvasták a blogot, ebből arra következtetek, hogy nagy az érdeklődés.
Kérem javítson ki, ha nincs igazam.
Tisztelt Castello!
Valószínű, hogy a 100 úgy jön ki, hogy én naponta többször is beleolvasok, (ez az én hibám).
Nagyon jól szoktam szórakozni az írásokon, de ez nem az Ön humorérzékének köszönhető...
Tisztelettel, és hálával
László Viktor
Kedves viktoire!
Örülök, hogy szórakozik, ez is valami :)
Talán valami véleményt is megfogalmazna pl. a beépítési tervről, az építészeti múzeum létesítéséről, egyáltalán valami szakmai dologról?
Esetleg pont ezeket tartja szórakoztatónak?
Kíváncsi vagyok, mit is vár Ön, amikor naponta többször is beleolvas a blogba?
Attól tartok, valami nagy hülyeséget, amin jót nevethet, de higgye el kedves viktoire, mindenki okosabb lenne, ha konkrétabban fogalmazna és megosztaná az olvasókkal és velem is a gondolatait.
A 4000-dik megtekintés után ...
Szeretnék megosztani egy hírt:
2012.01.04. 15:00 Budai Várnegyed és Várlejtők Fejlesztési Koncepcióvázlata - nyílvános vitadélután
Helyszín: MUT székház (1094 Bp., Liliom u. 48.)
http://www.mut.hu/?module=news&action=show&nid=173688
Remélem el tudok menni, a közzétett anyag nagyon szép, alapos munka.
Hogy felmerül-e ott a blogban bemutatott koncepció, nem tudom. Persze örülnék, ha volna, aki megemlíti.
Itt az építészfórumon úgy néz ki, nem sikerül lefolytatni tartalmi vitát, a téma pedig megérdemelné.
A fent említett koncepcióvázlat alapgondolata a visszaépítés a palotanegyedben, ahol ez csak lehetséges. Persze "ésszel", és nagy gondot fordítva a technikai jellegű fontos részletekre is.
javaslok egy hatalmas táblát, akár otthonra "ÉN" felirattal (jelentené a cikk szerzőjét, a 4000 kattintás és a hozzászólások nagy részét is) - lehet vele fel-le masírozgatni. javaslom továbbá a korábbi nagykovácsi fehér ház tanulmányozását/olvasgatását, annak már 7000 feletti a látogatottsága. hűha. ha ez a fő cél. hajrá.
kérem hogy minden kerek számnál ezután is tájékoztasson mindenkit az olvasottságról, izgatottan várjuk.
Kedves 'másik'!
Ezzel a bloggal az volt a célom, hogy megismertessem az elképzelésemet minél több olvasóval. Ha így vesszük tényleg 'magamutogatás', de Ön szerint hogy lehetne másként?
Az olvasottságot azért emelem ki, mert volt olyan megjegyzés, hogy csak a viccesnek szánt bejegyzések miatt növekszik. Nos az utóbbi időkben nem írtam semmi 'vicceset', mégis több százzal nőtt. Én magam sem értem, miért, mert a reakciókból erre nem találok magyarázatot.
Legutóbb azért másról is írtam, mint mindig.
Úgy látszik, hogy a személyeskedésnél többre nem futja.
Csaknem egy hete volt a 'Budai Várnegyed és Várlejtők Fejlesztési Koncepcióvázlata' c. anyag megvitatása a MUT-ban.
Sokan voltunk, néhány laikustól eltekintve építészek.
Amit nem értek: több hozzászóló azt fejtette ki, hogy várjunk még, mert
1. kell teljes felmérés az állapotokról (falak, barlangok, régészeti lelőhelyek),
2. a palota visszaépítése helyett várjunk még 20-30 évet, addigra megszokjuk a jelenlegit.
Bár abban talán mindenki egyetértett, hogy a Vár országos ügy, nemzeti emlékhely, magyar Parthenon, sajnos ez sem elég, hogy a halogatás helyett inkább a megvalósításra koncentráljuk.
És sokan beleesnek abba a hibába, hogy leendő funkciókkal vitatkoznak.
Na meg itt van ez a 'polgárváros' téma (Pákozdi olvasótársunk ott is elővezette). A főváros már 1912-ben palotanegyeddé nyilvánította a területet, egészen a Dísz térig. A polgári részen meg korlátozta a beépítési magasságot, mert sajnos a polgárok egy része ingatlan spekuláns volt már akkor is.
Alternatív javaslat
Az építészeti múzeum eredeti gondolata maradna, de az összekötő épületek homlokzatkiképzése csak arányaiban igazodna, a részletképzés a kortárs építészeti divatot követné. Így jobban kiemelné az újraépített palotarészleteket.
Az újraépített részek:
a 'D' épület 4 homlokzata : az 1756, 1792 ill. 1820 körüliek, és a 'C' épület kapuzata
valamint a Németh-féle (jelenlegi) kupola.
Várom az ötleteket.
Tettem egy kísérletet kortárs, modern építészeti formák felhasználására. A honlapon látható.
https://1486669702087966625-a-1802744773732722657-s-sites.googlegroups.c...
https://1486669702087966625-a-1802744773732722657-s-sites.googlegroups.c...
hm, ehhez három kérdés kínálkozik: mitől modern, mitől kortárs - és mitől építészet?... bár... bizonyára van valami üzenete egy efféle "fonott kosár historikus környezetben" kompozíciónak - csak a statikával, a használhatósággal, a hellyel és annak méltóságával nincs semmi kapcsolatban, különben jó.
Kedves 'másik'
Kortárs építészek művei, amelyeket hirtelen a neten találtam.
Kupla (Buborék), a Korkeasaari állatkert kilátója, Helsinki (2002)
http://epiteszforum.hu/imagelist/gallery&nid=20290&img_id=107149
Kína:
http://hg.hu/galeria/9847-shuhei-endo-guangzhou-i-kulturalis-kozpontja/f...
Mexikóváros
http://www.ijoe.hu/macmagazin/rojkindarquitectors/rojkindarquitectors.ph...
Brazília
http://www.archdaily.com/188430/hotel-liesma-proposal-capella-garcia-arq...
na és a híres katedrális
http://www.agefotostock.com/en/Stock-Images/Low-Budget-Royalty-Free/ESY-...
Olyan nagyon nem áll a messze ezektől a kápolna tervem.
Statika: még nem aktuális, azt hiszem :)
Használhatóság: ez egy kápolna, a Szent Jobb és a Szent Korona kiállítási helye is egyben.
A hely méltósága: lehet hogy szerénytelen vagyok megint, de szerintem illik a helyre, az épület látványa is vonzza a szemet.
És végül a 'fonott kosár': vagy üvegjurta? :))
A kápolna a Szent György tér felől
https://1486669702087966625-a-1802744773732722657-s-sites.googlegroups.c...
Belső tér a karzatról
https://1486669702087966625-a-1802744773732722657-s-sites.googlegroups.c...
Újabb képek a Szent Jobb kápolna belsejéről
https://sites.google.com/site/epiteszetimuzeum/home/modern-megoldasok
Park a Szent György téren
Néhány kép
https://sites.google.com/site/epiteszetimuzeum/home/park-a-szent-gyoergy...
Még néhány kép a honlapról
https://sites.google.com/site/epiteszetimuzeum/home/turistak-a-szent-gyo...
Folyamatosan bővül.
Ahogy elnézem, a Szent György tér lekerült a napirendről a fórumon. Remélem újra felélénkül a vita.
Én meg rajzolgatok tovább ...
Továbbra is várom a hozzászólásokat, a honlapom folyamatosan bővül.
Kiemelnék egy szép gondolatot Callmeyer Ferenc cikkéből:
http://www.epiteszforum.hu/node/20341
'Pavilonszerű épületet terveztem, sok üveggel, átláthatósággal, átjárhatósággal. Ez ugyanis a királyi palota valódi bejárata. Ide olyan bevezetés kell, mely hazánkat méltóan mutatja be a vendégforgalomnak. Ez banálisan szólva egy Propileia, méltó bevezetés a magyar múltba. A „pavilon” épület igazi névjegykártyája a Budai Királyi várnak, de az egész Szent István alapította Kárpát-honnak, azaz a történelmi Magyarországnak. Küldetése van annak bemutatásában, kik is a magyarok?'
Hasonlóan gondolkodunk szerintem.
Ezért vannak a középpontban az új Szent Jobb kápolna, a korona új őrzési helye, és a barokk Királyi Vár régi, meghatározó homlokzat másolatai.
http://www.epiteszforum.hu/imagelist/gallery&nid=20341&img_id=107488
https://1486669702087966625-a-1802744773732722657-s-sites.googlegroups.c...
Érdemes összehasonlítani a két elgondolást.
Az ’50-es években már megjelent az a beépítési terv, amely a Budavári Palota bővítési logikáját vitte tovább a Szent György térre. Janáky István terve:
https://1486669702087966625-a-1802744773732722657-s-sites.googlegroups.c...
Ezt fejlesztettem tovább. Az Építészeti Múzeum terve:
https://1486669702087966625-a-1802744773732722657-s-sites.googlegroups.c...
Egy közepes méretű, de hangsúlyos érkező teret alakítva ki, az egész palota negyed reprezentatív bejárataként.
A hangsúlyt nem a Dísz téri épület kiemelésével teremti meg, hanem a Palota út végén, a Fehérvári kapunál egy új 'dísz' tér kialakításával.
Így nem méretezi át a Dísz tér arányait, továbbra is hangulatos, polgárvárosi tér maradna.